Zenodotus
Zenodotus, Ζηνοδοτος. – 1. Ephesusból a Kr. e. 3-ik században, Philetas tanítványa; Alexandriában élt I. Ptolemaeus Soter és II. Ptolemaeus Philadelphus idejében, s ő az első alexandriai grammatikus és könyvtárnok. A könyvtárnoki teendőkben más kettővel osztozkodott, a mennyiben t. i. Alexander Aetolus a tragoediák, Lycophron a comoediák, maga pedig Homerus és a többi költő kéziratait rendezte. Fő érdeme, hogy ő adta Homerus szövegének első critikai kiadását (διορϑωσις), mely ha nem is mutatott elegendő nyelvismeretet (pl. az αται igei végződést egyes számnak is veszi) és nem is volt ment az önkényes javitásoktól, mégis helyes alapon t. i. a kéziratok összehasonlításán nyugodott. Glossariumot (γλωσσαι) is készített Homerusból, hogy így jobban megismerhesse nyelvkincsét. Munkásságát csak a scholionok egyes helyeiből ismerjük. Düntzer, De Zenodoti studiis Homericis, Gotting. 1848. Römer, Über die Homerrecension des Zenodot, Abh. der b. Ak. 1885. – 2. Alexandriából, grammatikus, bizonytalan időben; különösen Homerusról és Hesiodusról írt munkákat (Suidas). – 3. A ciliciai Mallusból, grammatikus a Kr. e. 2-ik században, mint Crates grammatikus híve írt Aristarchusnak homerusi athetesisei ellen. Műveiből semmi se maradt ránk. – 4. Troezenből, Umbria történetének írója. Plut. Rom. 14. P. V.
