Vinicii, Vinucii.
Vinicii, Vinucii. – 1. P. Vin., másodrendű szónok Augustus uralkodása alatt. – 2. L. Vin., az előbbinek testvére, 51-ben Kr. előtt néptribunus, valószínűleg Caesar pártfele, 33-ban consul. Jeles szónok volt, ki még lóhátról is tudott szónokolni. Cic. fam. 8, 8, 6. Sen. controv. 13. – 3. M. Vin., 25-ben Kr. e. Germaniában tüntette ki magát, 19-ben consul volt és 13-ban Pannoniában szolgált Agrippa alatt; 1-ben Kr. u. ismét sikerrel harczolt Germaniában. Dio Cass. 53, 26. Vell. Pat. 2, 96. 104. – 4. M. Vin., Calesben született, atyja és nagyatyja consulságot viseltek, lovagrendű családból származott; természete szelid, ékesszólása ragyogó volt; 30-ban Kr. után consul volt, 33 óta férje Julia Livillának, Germanicus leányának. E házasság révén Caligula császár sógora volt. Ennek halála után a trónra vágyott, de Claudiusnak trónra jutása után felhagyott e nagyravágyó tervével. Halálát méreg idézte elő, melylyel Messalina etette meg, azért hogy érzelmeit nem viszonozta. Vellejus neki ajánlotta történeti művét. Vell. Pat. 2, 101. 103. Tac. ann. 6, 15. 45. Joseph. ant. 19, 4, 3. Dio Cass. 60, 25. 27. L. K. G.
