Taurunum
Taurunum, római helység Alsó Pannoniában, melyet valamennyi kútfőnk ezen a néven ismer. A legrégibb köztük Plinius (3, 148), a ki említi s megjegyzi, hogy ott feküdt, ubi Danuvio miscetur Saus. Utána Ptolemaeus (2, 15, 3) közli nevét a dunaparti városok sorában. A tabula Peutingeriana s az Itinerarium Antonini (131. 242) szerint két út találkozott Taurnumban, az egyik a dunaparti út volt, a másik Sirmium felől Bassianaen (Dobrince) át vezetett T.-ba. Mivel T. Plinius szerint a Száva és Duna egyesülésénél feküdt, ezen találkozás csak a mai Zimony táján történhetett. Az Itinerarium távolsági adatai T.-ra nézve nem egyeznek meg ugyan a tabuláéval, de az utóbbinak csak azon adata, mely szerint Bassianae T.-tól 17 r. mérföldre található, szúr különösen szemet. Az Itinerarium (131) ezt a távolságot 30 r. mérföldben állapítja meg, a mennyire körülbelül Zimony Dobrincétől, Bassianae helyétől fekszik is. A másik útvonalon kisebb az eltérés a két forrás között; a tabulán a távolság Acunum (Acumincum) és T. között 31, az Itinerariumban (242) 36 r. mérföld, míg a valóságban Szlankamentől (Acumincum) Zimonyig körülbelül 30 r. mérföldnyi út van. T. az Itinerarium (131) szerint a classis Pannonica állomása volt, a mi szintén a mellett szól, hogy a Száva és Duna összefolyásánál kellett állania. Különben újabb időben nehány feliratos emlék is került napfényre Zimony területén; a CIL III 14340 8. 9. 10. sz. három felirat Liber és Libera, a CIL III 15137 felirat pedig Asclepius és Hygia tiszteletére szól, míg a CIL III 13355 egyszerű sírfelirat. A katonaságra vonatkozó adatunk nincs más mint az, melyet a Notitia dignitatum (Oc. XXXII 38. 43) tartalmaz s a mely szerint a rómaiság utolsó idejében T.-ban az equites promoti s az auxilia ascarii állomásoztak. CIL III p. 417. K. BÁ.
