Pamphylia

Teljes szövegű keresés

Pamphylia, η Παμϕυλια, előbb Mopsopia nevet viselt, tulajdonképen Kis Ázsiának az a keskeny, ívalakú, legnagyobb részt kevéssé termékeny partszegélye Lycia és Cilicia között, melyet az elsőtől a Climax hegység választott el; az északi határt képezte Psidia a Taurus hegységgel, déli határán volt a Pamphyliai tenger. A legjelentékenyebb hegyfok volt Leucotheum v. Leucolla, ma Karaburun, Side városánál Keleten. Folyói: Catarrhactus, ma Duden szu, mely miután a föld alatt kétszer eltünt, nagy eséssel Attaliától Keletre a tengerbe szakad; Cestrus, ma Akszu; Eurymedon, ma Köprü szu; Melas, ma Menavgai szu. Lakosai (Pamphyli, -ii, Παμϕυλοι,− τοι) vegyüléke volt a ciliciai törzsű őslakóknak, phoeniciaiaknak és görögöknek és Antiochus legyőzéséig szomszédaik sorsában osztoztak; Pamphylia később a pergamumi birodalomhoz került, azután ezzel a rómaiakhoz. Hajózás és kalózkodás volt a lakosok főfoglalkozása. Városai voltak a tengerparton Nyugatról kezdve: Corycus, kikötőváros, később Attalia (l. ezt, ma Adalia); Perye, a Cestrus mellett, híres Artemis templommal; Aspendus (l. ott), meredt hegyen az Eurymedon mellett, gazdag olajtermeléssel; Sylleum, egy hegyen, 40 stadiumnyira a tengerparttól, nagyon megerősítve; Side, előbbi phoeniciai, azután aeol gyarmat és kikötőváros, a Pallas-tisztelet főhelye, olympiai versenyjátékokkal; Cibyra és mások. Strab. 14, 667 sk. Mela 1, 14. E. B.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT