Πεζεταιροι
Πεζεταιροι, a macedoni hadsereg nehéz fegyverzetü, hoplita gyalogsága, melyet Fülöp a görög hoplita sereg mintájára szervezett s fia Nagy Sándor is fejlesztett. A macedoni hadsereg a király hadi kiséretéből és testőrségéből fejlődött ki s ezért a régi följegyzések úgy tüntetik föl a macedoni hadsereg lovas és gyalog csapatait, mint a melyek a király testőrségéül voltak rendelve. Mint a szabad görög államok polgársága a hazának, úgy tartoztak Macedonia polgárai személyesen a királynak lovon vagy gyalog hadi szolgálatot teljesíteni; a király volt a legfőbb hadúr és serege az ő bajtársai (εταιροι). Fülöp felosztotta országát bizonyos számú (legalább 6) hadkiegészítő kerületre s ezen kerületek nemességéből alkotta meg lovasságát, az ún. εταιροι-t, a szabad, de nem nemes polgárok (parasztok és pásztorok) közül pedig a legszálasabb és legerősebb (οι μεγιστοι χαι ισχυροτατοι) férfiakat kiválogatva belőlök szervezte nehéz fegyverzetű gyalogságát s ennek a neve volt πεζεταιροι. A hadsereg legnagyobb részét e π. tették, a kik általában kiváló és edzett hadtestként vannak feltüntetve. Dem. Ol. 2, 17; e helyhez schol. Theopompus után. Anaxim. fr. 7 M. Harpocratiónál. A π. a hadkiegészítő kerületek szerint, melyekből soroztattak, még Nagy Sándor korában is a 331. évig legalább 6 csapatra voltak felosztva (Arr. 3, 16, 11), minden csapat pedig Anaximenes szerint λοχος-okra és δεχας-okra volt tagolva, a λοχος-ok számukra és beosztásukra nézve kétségtelenűl a görög zsoldos seregek hasonló beosztásának feleltek meg. A π. sisakkal, lábvérttel, kis paizszsal és valószínűleg érczborította bőr pánczélinggel voltak felfegyverkezve; támadó fegyverük volt a kard és a jellemzetes macedoni sarissa, egy 4–5 méter hosszú lándsa, melyet két kézre fogva döfésre és szúrásra használtak, úgy hogy a miatt a könnyű paizst is fogantyú nélkül pusztán karszijjon kellett hordaniok. D. I.
