Nestorianusok
Nestorianusok, Νεστοριανοι, egy keresztény felekezet tagjai, a melyet Nestorius (Νεστοριος) alapított, a ki 428-tól 431-ig konstantinápolyi patriarcha volt és azt tanította, hogy Mária nem Isten szülője (ϑεοτοχος), hanem csak ember, vagy Krisztus-szülő (ανϑρωπο− vagy χριστοτοχος). A N.-nak jutott osztályrészül az a fontos feladat, hogy a görög művelődést a keleti népek, nevezetesen a perzsák és az arabok közt elterjeszszék. Nestoriust és követőit ugyanis az egyház és a byzantiumi császárok mint eretnekeket oly hevesen üldözték, hogy ezek Syriába és Mesopotamiába, majd Zeno császár üldözése elől Perzsiába menekültek és ott iskolákat létesítettek, hol a theologián kívül a világi tudományokat és különösen az orvostant is művelték. A virágzás magas fokára főleg egy orvosi iskolájuk emelkedett, a melyet az 5-ik évszázad végén Kurdisztán nevű perzsa tartományban Gondisapora városban alapítottak, és a mely iskola kórházzal és jól fölszerelt gyógyszertárral is kapcsolatos volt, úgy hogy a nagy számban odasereglő perzsa és arab tanulók ott nemcsak elméleti hanem gyakorlati orvosi kiképeztetést is nyertek. Ma ennek a hajdan oly élénk tudományos góczpontnak helyét már csak egy nagy kőhalmaz jelzi. Az arabok már több évszázaddal Mohamed föllépése előtt részint a Jeruzsálem pusztulása óta köztük nagy számban élő zsidó orvosok működéséből, részint a byzantiumi császárság egyes tartományaival, különösen Aegyptusszal folytatott kereskedelmi érintkezések útján megbecsülni tanulták a görög cultura, nevezetesen a természettudományi ismeretek értékét. Midőn azután a 7-ik században az arabok Perzsiát meghódították, fejedelmeik lelkesen pártolták a N. tudományos munkásságát és általuk az ókori görög bölcsészek és természettudósok munkáit, melyeknek eredeti szövege akkoriban még érintetlenül meg volt, arab nyelvre lefordíttatták. A N. voltak tehát első sorban azok, a kik a görög tudományos ismereteket és főként az orvostant az arabok között elterjesztették és ekként lehetővé tették, hogy később viszont az arabok termékenyítsék meg nyugati Europa culturalis életét a görög irodalom remek alkotásainak megismertetése által, mert hiszen a mély szellemi sötétségbe merült középkori nyugateuropai nemzetek a hellen bölcsészetet és természettudományt az arab művekből, nevezetesen ezek latin forditásaiból ismerték meg. A N. egy része a 15-ik évszázadban visszatért az anyaegyház kebelébe, egy kisebb részük azonban, a mely Kurdisztán tartomány hegységei közé vonult vissza, megtartotta vallását, míg 1843-ban a mohamedán vallású kurdok majdnem teljesen kiirtották őket. A N. egy töredéke Indiába szakadt, a hol «Tamás keresztények» neve alatt szerepelnek. Fabricius. Bibl. Gr. 5, p. 28. 6, p. 115. é. t. Wüstenfeld, Gesch. d. Arab. Ärzte, Göttingen, 1840. Hammer-Purgstall, Lit. Gesch. d. Araber, Wien, 1850. Krumbacher Gesch. d. byzant. Lit. TI. M.
