Macrinus
Macrinus, M. Opellius. Mint praefectus praetorio feje volt azon összeesküvésnek, melynek elődje Caracalla a parthus hadjáraton Carrhae közelében Kr. u. 217. apr. 8-án áldozatul esett. Az új császár (515. á., 218-ból való bronzérem után), kinek trónralépte után az egész birodalom meghódolt, a mauretaniai Caesareában született jogot tanult, majd a hadseregben fokról-fokra emelkedett. Dio Cass. 78, 11. Capit. Macrin. 4. Hogy a hadsereg rokonszenvét el ne veszítse, az összeesküvésben való részvételét eltitkolta. Minthogy azonban a parthusoktól kétszeri veresége után pénzen vette meg a békét s a katonákkal szigorúan bánt, ezek csakhamar elfordultak tőle; épígy eljátszotta félrendszabályaival a senatus jóindulatát is, úgy hogy midőn ellenfelei Caracalla egyik rokonát Heliogabalust, Emesában a napisten napját, ugyanitt 218 majus 16-án ellene felléptették, csapatai elpártoltak tőle. A megmaradtakkal Antiochiába vonult, előbb azonban fiát társává fogadta s e czímen a katonákat megajándékozta. Antiochiánál volt a döntő ütközet: M.-t megverték, később elfogták s kivégezték; fia a 9 éves M. Opellius Antoninus Diadumenianus (516. á., éremkép) osztozott sorsában. Dio Cass. 78, 31. 37. Zonar. 11, 13. 12, 13. Herod. 5, 3, 12. 5, 4, 11. T. K.
515. Macrinus császár.
516. Diadumenianus.
