Lycophron
Lycophron, Λυχοϕρων. – 1. Periander corinthusi tyrannus fia. Hdt. 3, 50–53. – 2. Pheraei tyrannus, ki a spartaiak gyámolítása mellett Thessalia fölött is kiterjesztette uralmát s 404-ben Kr. e. győzelmet aratott Larissa urai felett. Xen. Hell. 2, 3, 4. Diod. Sic. 14, 82. – 3. Pheraei Alexander (l. o. 2.) sógora gyilkosainak egyike; annak 358-ban bekövetkezett halála után egy ideig Pherae tyrannusa volt, míg a macedoni Fülöp nem fosztotta az uralomtól. Plut. Pelop. 35. Diod. Sic. 16, 14–39. – 4. Az euboeai Chalcisból, az ú. n. alexandriai Hetevény költője, kitől egy Alexandra vagy Cassandra nevű, 1474 iambikus trimeterből álló epos maradt ránk, melyet Suidas nyilván nehézkes verselése, homályos nyelve és rejtett czélzatosságai miatt σχοτεινονποιημυα-nak nevez. Tárgyazza a trójai királyleánynak Cassandrának jóslatait s kiterjed Heracles vállalatától kezdve egészen a római uralommal beköszöntött események felemlítéséig. Homályossága miatt sokan magyarázták, nevezetesen Theon, a byzantiumi korban Tzetzes, interpolálták és prózába átírták. Kiadták Canter (hely nélkül 1596), újabban Scheer (1. kiad. Berlin, 1881), Kinkel (Leipzig, 1880) és Holzinger (bilinguis kiadás, Leipzig, 1895). Irodalom: Susemihl, Gesch. der griech. Lit. in der Alexandrinerzeit (Leipzig, 1890) 1, 272–279. l. Geffcken, Zur Kenntniss L.-s, Hermes 26 (1891). 567–579. l. V. R:
