Lesbos
Lesbos, Lesbus, η Λεσβος, az Aegaeus tenger legnagyobb szigete, Mysia partja mellett; régebbi nevei Issa, Pelasgia, Metonis, Macaria; később fővárosáról Mytilenének is neveztetett, m. is Mytilini, törökül Müdülli. Nyugati oldalán az Eripus Pyrrhaeus-öböl (m. Calloni) majdnem kétfelé választja s patkó alakúvá teszi a szigetet. Hegyfokai Északon az Argennum, DK. a Malea (m. Zeitun), Ny. a Sigrium és Brisa. Felszíne, különösen az északnyugati oldalon, hegyes, de Délen is vannak hegyei, így az Ordymnus, Lepetymnus, Creon, Olympus. Hegyeiben igen sok márvány van. Folyói nincsenek, de földjét számos hegyi patak öntözi és teszi termékenynyé, úgy hogy igen sok gabona, olaj, bor terem rajta. Hor. od. 1, 17, 21. Prop. 1, 14, 2. Éghajlata rendkívül enyhe és kellemes ma is. Legrégibb lakói pelasgusok voltak, kikhez később iónok, majd aeolusok csatlakoztak; ez utóbbiak aztán a virágzás magas fokára emelték a szigetet, úgy hogy az aeolok legfontosabb helyévé lett. Cyrus óta Perzsiához, később az athenaei szövetséghez, Macedoniához stb. tartozott, végre római hatalom alá került. Lakói általában igen műveltek voltak és sok jeles tudós iró és költő került ki közülök, mint pl. Pittacus, Theophrastus, Phanias bölcsészek, Hellanicus logographus, Theophanes történetiró, Arion, Terpander, Alcaeus, Sappho és Erinna költők. Nevezetesebb városai: Mytilene (Μυτιληνη), a keleti oldalon, a sziget legnagyobb városa, a tudományok és szépművészetek főfészke, Alcaeus, Sappho, Pittacus szülőhazája. É.-on Methymna (Μηϑυμνα, m. Molivo), hires volt kikötőjéről, melyet a spartaiak pusztítottak el a peloponnesusi háborúban 406-ban Kr. e. (Xen. Hell. 1, 6. 13. Diod. Sic. 13, 76), és boráról (Verg. G. 2, 90. Hor. sat. 2, 8, 50); Arion és Hellanicus hazája. Kisebb városok Ny.-on Antissa; Eressus (v. Eresus), Theophrastus és Phanias hazája; Pyrrha, a sziget legkeskenyebb részén; végre Arisbe, mely nem sokáig állott fenn. Hdt. 1, 151. Strab. 13, 616. Mela, 2, 7, 4. Plehn, Lesbiaca (1826) és Conze, Reise auf der Insel Lesbos (1865). I. B.
