Helena,
Helena, ’Ελενη. – 1. Zeusnak és Ledának, a Tyndareus feleségének, v. Tyndareusnak és Ledának leánya (Hdt. 2, 112), Castor és Pollux v. Polydeuces és Clytaemnestra nőtestvére, a világ legszebb asszonya. Mint hajadont Theseus elrabolta, Athenaeba vitte, a honnan fitestvérei segítségével megszabadult. Plut. Thes. 36. Számtalan kérője közül Menelaust választá férjül, a kinek távollétében Paris, Priamus fia, sok kincscsel együtt elrabolta s Trojába vitte. Ez volt a trójai háború oka. Il. 3, 40 skk. 156 skk. Trojában is nagy tiszteletben állt. Homerus csodás szépsége miatt istennőhöz hasonlítja s nem lehet csodálni, hogy a trójaiak és görögök oly sokáig küzdöttek érte. Il. 3, 161 skk. A háború alatt megbánja könnyelműségét ez a gyönge, de nemes kedélyű, nem közönséges nő (Il. 3, 139 ,171 skk.); vágyakozik elhagyott leánya, szülei, régi barátja és kedvese, Menelaus után, ki nem volt oly gyáva, mint Paris. Od. 4, 260 skk. Paris halála után, ennek fitestvéréhez, Deiphobushoz ment feleségül. Od. 4, 276. 8, 517. Troja pusztulása után, a mit ő is elősegített, visszatért Menelausszal előbbi hazájába, a hol sokáig békességben élt. Od. 4. Menelausszal közös síremlékük volt. Paus. 3, 9. Mások szerint Menelaus halála után ennek fiai elűzték, Rhodusba menekült, hol egy fára felakasztották. Ismét mások szerint Leuce szigetén élt Achilesszel. Más monda szerint (Hdt. 2, 112 skk.) Paris Helenát Aegyptusba vitte, hol Proteus király a kincsekkel együtt elvette tőle, később Troja elfoglalása után Menelausnak visszaadta. E szerint az igazi H. nem is volt Trojában. V. ö. Lehrs, über die Darstellungen der H. in der Sage und den Schriftwerken der Griechen (Popul. Aufs. aus den Alterthum, 1, skk Il.). – 2. Paris és Helena leánya. – 3. Aegisthus és Clytaemnestra leánya. – 4. N. Constantinus császár anyja. – 5. N. Constantinus leánya, Juliuanus Apostata felesége. SCH. A.
