Floriana,
Floriana, római község Alsó Pannoniában; neve csak az Itinerarium Antonini czímű utikönyvből ismeretes, mely kétszer említi, egyszer (Wess, 265: Floriana) mint a Pécsről (Sopianae) Ó Szőnyig (Brigetio) vezető út egyik állomását, másodszor (Wess. 263) pedig azon útvonal leirásában, mely Szombathelyet (Savaria) Ó Budával (Aquincum) kötötte össze. Minthogy a két út szükségkép metszette egymást, Floriana a keresztező ponton feküdt. A távolság Aquincumtól 30 mp, Brigetiótól azonban csak 8, a mi annyira kevés, hogy nem vehetjük tévedésnek, hanem a hiba csak úgy csúszhatott be az Itinerariumba, hogy Floriana és Brigetio között egy állomás s vele együtt legalább 22–25 mp. kiesett. Székesfehérvártól (Herculia) Brigetio irányában Floriana 15 mp. távol feküdt volna. Ezen hiányos adatokkal még inkább a mai Csákvár egyeztethető össze, mint a régi Floriana helye, mint a hogy e két hely Mommsen-Kiepert térképén is összeesik. Ez az azonosítás annyival inkább valószínű, mert Csákváron főleg az újabb időben nagyobb számmal kerültek napfényre római kőemlékek. Még a régebbi időből ismeretesek a CIL III 10351 = 3367. 10352 és 3366 feliratok. Az ujabbak közül, melyek még nincsenek közzétéve, az egyiket az ala I Thracum egyik katonája készítette atyjának és testvérének. Ez a lovascsapat Tétényben állomásozott, de a legéynséget legalább részben mindenesetre Csákvár és környékének lakossága szolgáltatta. Úgy ebben mint a többi feliratokban a tulajdonnevek túlnyomó számmal barbár hangzásúak. Nincs is eddig semmi legkisebb adat, hogy Floriana római jogú város lett volna. Aztán már fekvésénél fogva sem rómaiasodhatott el úgy, mint a dunaparti helyek. Az idegenszerűség meglátszik a sirkövek domborképein is. A nők kivétel nélkül a belföldi viseletben vannak ábrázolva, vállukon nagy fibulákkal, nyakuk körül a torquesszel stb., a mi pedig a férfiak foglalkozását illeti, úgy az is sajátságos nemzeti jelleget árult el a köveken: főkép a fuvarozásra szorítkozik. Az újabb emlékek szükségkép még a pannoniai rómaiság kezdetéből valók, mert mint későbbi sirok alkatrészei kerültek napfényre. K. BÁ.
