Euclides

Teljes szövegű keresés

Euclides, Ευχλειδης. – 1. Archon eponymus (első archon) Athenaeben 403. Kr. e. a 94. Ol. 2. évében. Nevéhez nagy politikai átalakulás füződik. Általános amnestiát hirdetnek és visszaállítják a Solon-féle alkotmányt. Aristot. πολ. Αϑ. 28. 39. Andoc. de myst. 81, 90, 103. Isaeus 8, 43. Demosth. c. Tomocr, 133. 134. V. ö. Busolt, Diegriech. Staats- und Rechtsalterth. München, 1890. 184 skk. Az irodalomban is kiváló fontos esemény történik az ő archonsága alatt: a 24 betüs ion alphabet behozatala. Plut. Arist. 1. – 2. A megarai bölcseleti iskola alapítója. Gellius elmeséli (6, 10), hogy életveszélyek közt éjjel női ruhában lopódzott Athenaebe, hogy Socratest hallgathassa. Socrates halála után tanítványainak házában menedékhelyet nyitott; így Platót is befogadta, bár vele nem mindenben értett egyet. Igyekezett az eleaták elvont mozdulatlan egységét a Socrates bölcsészetének ethikai tartalmával egyesíteni, fölállítván az észnek, a szellemnek folytonos törekvését a legfőbb jó után: e legfőbb jó az egyetlen valóság, mely nevezhető ϑεος, ϕρονησις, νους néven is. Platóval egyetértve tanítá, hogy az érzék fogja föl a lényeget, ez pedig a jó. Az eleaták merész dialectikáját még tovább fejleszté. Kedvencz logikai schemája volt a reductio ad absurdum. Ő volt Demosthenes mestere az elmés paradoxonok feltalálásában. A sorozatos okkötést: a soritest ő találta föl. Tőle indult ki az Ερισιχοι és Διαλεχτιχοι iskolája, melynek kiváló képviselői voltak Eubulides, Diodorus, Cronus, ki a mozgás lehetetlenségét igyekezett az eleaták álláspontjáról bebizonyítani. Ide tartozott Stilpo, ki igen vonzó módon írt. Hat dialogusát említi Diog. Laërt. 2, 64, de ezek elvesztek. – Zeller, Socrates u. die Socratische Schule. Dieck, De Megaricorum doctrina (Bonn, 1827). Heune, L’école de Mégare, Paris, 1843. Mallet, Histoire de l’école de Mégare, Paris, 1845. Prantl, Gesch. der Logik 1, 33 skk. Lewis, A philos. tört. magyar fordításában 1, 377–381. A magyar bölcsészettörténetekben csak futólag van említve. – 3. Híres mathematikus Alexandriából, kinek korát Proclus a maga commentariusában I. Ptolemaeus korára teszi (Kr. e. 323–285), Archimedesnél idősebbnek tartja (287–212). Írt στοιχεια (elementa mathesesos) czím alatt egy 13 könyvre terjedő korszakos munkát, mely a legújabb időkig a mennyiségtan tanításának alapját képezte, kivált az angol közép és egyetemi oktatásban, hol az első hat, a 11. és 12. könyvet ma is olvassák. Alig maradt a geometria egyetlen sarkalatos tétele érintetlen és theoremák és megfejtések alakjában magyarázatlanul. Mindjárt az első könyv végén találjuk a híres Pythagoras-tantételt. A négyszögek, a kör, a körbe irhtaó idomok mind tárgyalva vannak. Érdekes, hogy az arithmetika oktatás alapja is a mértan. Pl. a számok szorzati tényezői oldaloknak, a két tényezőből álló szám síknak, a háromból álló testnek neveztetik. Tökéletes szám az, melynek tényezőinek összege maga a szám. Pl. 6 = 1+2+3; 28 = 1+2+4+7+14. A 10. könyv összemérhető és összemérhetetlen nagyságokkal, a 11. 12. és 13. könyv testmértannal foglalkozik. Ed. princ. Basileae, 1533. Minket érdekel, mert Grynaeus Simon adja ki egy veneziai és egy párizsi kézirat alapján. Az ειχαγωγη αρμονιχη és χατατομη χανονος cz. művek, melyek a zenei összhangot és a hanglétrát tárgyalják, aligha tőle erednek. Hasonlókép kétes eredetű az οπτιχα és χατοπτριχα, melyeket Proclus és Marinus neki tulajdonítanak. A περι των πορισυατων czím alatt 3 könyvet írt, melynek rendeltetése felől sokáig nem voltak tisztában. Végre Simsonnak egy posthumus műve de prismatibus, állapítá meg. Ebből kitünik, hogy az ábrázoló mértan elemeit tartalmazza. Pappus szerint írt a kúpszeletekről is, βιβλια τεσσαρα χωνιχων; voltakép a parabolát, ellipsist és hyperbolát tárgyalta, melyeket derék-, hegyes- és tompaszögű kúpok szeleteinek tartott. Proclus említ tőle περι γευδαριων cz. könyvet, melyben hamis példákat állít föl, hogy tanítványait a hibák észrevételére szoktassa. A δεδομενα cz. munkája az elemző mértan köréből 90 tételt ad fel. Összkiadást rendezett Grégory (1703), Peyrard (1814), Heyberg és Menge (1883 és köv. években) 5 kötetben. A σιοιχεια magyarúl, E. elemei, ford. Brassai Sámuel. Pest, 1865. H. I.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem