Epicharis
Epicharis, ’Επιξαρις, fölszabadított római rabnő, valószínüen Seneca (a ki maga is bele volt avatva a dologba) fitestvérének kedvese, a ki Kr. u. 65-ben tevékeny részt vett a Piso-féle összeesküvésben. Mikor Volusius Proculus, a misenumi hajóhad parancsnoka, mindjárt kezdetben fölfedezte őt Nerónak, még semmit sem lehetett rábizonyítani, később azután, mikor az összeesküvés szálait megtalálták, Nero parancsára kínpadra vonták. Hanem a kínzások közben sem vallott semmit, sőt midőn másodízben is kínpadra hurczolták, fölhasznált egy kedvező pillanatot s a kebléből elévett szalaggal a szék karján megfojtotta magát. Tac. ann. 15, 51. 57. Dio. Cass. 62, 27. Polyaen. strat. 8, 62. – Irodalom: Peter, Geschichte Roms, 1871, 3, 320 skk. Lehmann, Claudius und Nero und ihre Zeit I, Gotha, 1858. Schiller, Geschichte des römischen Kaiserreichs unter Nero, Berlin, 1872. B: G.
