Chrysippus,
Chrysippus, Χρυσιππος. – 1. L. Atreus. – 2. Stoikus bölcsész, 282–209 Kr. e. Szül. Tarsusban vagy Soliban. Athenaeben tanítványa volt Cleanthesnek talán Zenónak is; mások szerint Arcesilaus és Lacydes academikusoknak. Cleanthes halála után ő lett a stoikusok feje és lelke, a mit az a közmondás is bizonyít: ει μη γαρ ην Χρυσιππος, ουκ αν ην Στοα. Rendkívül termékeny író volt: 705 munkát tulajdonítanak neki. Diog. Laërt. 7, 7, 180. Elmélkedése a gyakorlati bölcselet kérdései, különösen az ethika felé irányult. Írt grammatikai munkákat is (περι της ανωμαλιας, περι ετυμολογικων, περι των του λογου μερων, περι των πεντε πτωσεων stb.), úgyszintén több görög költő műveihez, különösen Pindarushoz való scholionokat. Művei elvesztek. – Irodalom: Baguet, De Chrysippi vita, doctrina et reluqiis, Lovanii 1822. Christos Aronis, Χρυσιππος γραμματικος, Jena 1885. – 3. Cicerónak egy művelt libertusa, a kit Cicero Marcus fiának oldala mellé rendelt. Cic. ad. Att. 7, 2, 8. 5, 3. F. E.
