Amphiaraus
Amphiaraus, ’Αμϕιαραος, az argosi Oicles és Hypermnestra fia (Hom. Od. 15, 244), résztvett a calydoni vadkanvadászaton és az Argonauták útjában. Mint Melampus ivadéka, ennek jóstehetségét örökölte, s némelyek ezért Apollo fiának tartották. Neje Adrastus testvére, Eriphyle volt. Midőn Adrastus Polynices kérelmére adhat szervezett Thebae ellen, A. elrejtőzött, hogy ne toborozzák őt is olyan háborúba, melyről tudta, hogy vesztét fogja okozni. De Eriphyle a Polynicestől neki ajándékozott végzetes Harmonia-nyakláncz által megvesztegetve, elárulta rejtekhelyét (Hom. Od. 11, 326), s A. kelletlenűl résztvett a hét vezér hadmenetében. De előbb meghagyta fiainak, Alcmaeonnak és Amphilochusnak (l. Alcmaeon), hogy öljék meg anyjukat, ha haláláról értesülnek. A háború végzetes volt az argosiakra, s A.-t már át akarta szúrni Periclymenus dárdája, midőn Zeus villámával megrepesztette a földet, mely így isteni parancsra A.-t és hű kocsisát, a Melampustól származó Batont fogatostul elnyelte. Eriphylét fiai apjuk eltünése után megölték, A. pedig isteni tiszteletben részesült s az attikai Oropusban jóstemplomot (’Αμϕιαρειον) kapott. Fehér márványszobra a szentély előtt állott, s a közeli forrást is szentnek tartották, melyben csak azoknak volt szabad fürödniök, kik jóslatot kaptak vagy betegségtől szabadultak meg. A jóslatkérők előbb tisztulási szertartáson mentek át, azután egy kost áldoztak, s bőrére feküdve, alvás közben vártak álomlátás útján jóslatot. Paus. 1,34, 2. 9, 8, 3. Ezt az Amphiareumot újabb időben kiásták; fundamentuma közt találták a mellékelt (60. á.) domború művet, mely A.-t és Batont ábrázolja, midőn a föld megnyilt fogatuk előtt. G. J.
60. Amphiaraus leszáll az alvilágba (Oropusban talált relief.)
