Amasis
Amasis, ’Αμασις (II. Achmes), Aegyptus királya Kr. e. 570–526. Ravasz, becsvágyó férfi, a ki alacsony sorsból küzdötte fel magát az uralkodói trónra. Midőn a Cyrene elleni szerencsétlen hadjárat miatt zendülés tört ki, ő ezt, noha kötelessége lett volna elnyomni, arra használta fel, hogy magát kiáltassa ki királylyá. Apriest (l. o.), miután görög zsoldosaival Momephisnél leverte, kiszolgáltatta a felzendült, kikeseredett tömegnek, a mely aztán ezt megfojtotta. Alig lépett azonban a trónra, a helyett, hogy elődeinek gyűlölt rendszerével, az idegenek dédelgetésével felhagyott volna, teljesen ezeknek a nyomdokaiba tért, s a görögök az ő uralma alatt még nagyobb kedvezésben, még több előnyöbken részesültek, mint valaha. A görög zsoldos csapatokat a saját testőrségévé tette, görög kalmároknak települőhelyet engedélyezett Naucratisban (l. o.), megadta nekik a saját törvényhatóságot, valamint azt, hogy ott isteneiknek templomokat emeljenek, sőt maga két benszülött, aegyptusi nő mellé két görög nőt is vett feleségül. De egyszersmind bő adományaival elárasztotta az aegyptusi papokat is és nagyszámú, fényes templomot épített. Emelt még más nevezetes emlékműveket is. Hdt. 1, 172 s köv. Országában az ő bölcs uralkodása alatt a földmívelés, ipar, közlekedés és kereskedelem hatalmas lendületet vett s nagyon felvirágzott. A mi külső politikáját illeti, meghódította Cyprust és szövetségre lépett Polycratesszel (l. o.), de ezenkívül nem tett semmit arra nézve, hogy előrelátó, erélyes eljárással gátakat vessen egyfelől a görögök hatalma emelkedésének, másfelől a perzsa világbirodalmi igényeknek és terjeszkedésnek. Az 526-ik év végén, a midőn ő meghalt, már Cambyses az Aegyptus meghódítása czéljából indítandó hadjáratra megtette a kellő intézkedéseket és előkészületeket. Hdt. 3, 1 s köv. ZS. B.
