VÁS VÁRMEGYE
VÁS VÁRMEGYE, Comitatus Castri Ferrei, 
. Szélessége e’ Vármegyének, Kőszög Városától Szala Vármegye felé 8 mértföldet tesz; keskenyebb ellenben Veszprém felé, holott mintegy öt mértföldnyire terjed. Észak, és napnyugotra Ausztria felé hajlik egy szegelete; délre pedig Stájer-Ország felé; más felől Sopron, Szala, Veszprém, és Győr Vármegyék határozzák. Hoszsza e’ Vármegyének mintegy 14 mértföldet tesz, ’s kivévén Nyitra, és Zemplén Vármegyéket, egygy a’ legnagyobb Vármegyék közzűl. Az a’ része e’ Vármegyének, melly Stájer Ország, és Ausztria felé hajlik, magasabb földgyével, és hegyeivel külömböztettetik-meg a’ több részeitől.
. Szélessége e’ Vármegyének, Kőszög Városától Szala Vármegye felé 8 mértföldet tesz; keskenyebb ellenben Veszprém felé, holott mintegy öt mértföldnyire terjed. Észak, és napnyugotra Ausztria felé hajlik egy szegelete; délre pedig Stájer-Ország felé; más felől Sopron, Szala, Veszprém, és Győr Vármegyék határozzák. Hoszsza e’ Vármegyének mintegy 14 mértföldet tesz, ’s kivévén Nyitra, és Zemplén Vármegyéket, egygy a’ legnagyobb Vármegyék közzűl. Az a’ része e’ Vármegyének, melly Stájer Ország, és Ausztria felé hajlik, magasabb földgyével, és hegyeivel külömböztettetik-meg a’ több részeitől.
Első nevezetes hegye az, melly Sopron Vármegyét, Kőszeg felől elválasztya e’ Megyétől, mellynek délre lévő tetője Ausztriába hajlik, jobb felől való része pedig óldalt Stájer Ország felé terjed. Lehajolván Rába vizénél, alatsony vőlgyéből ismét felemelkedik, ’s külőmb féle tetős hegyeivel rész szerént Szala Vármegyébe, rész szerént pedig Stájer Országba 609terjeszkedik. Alapjai körűl szántó földek vagynak, óldalait termő szőlős kertek boríttyák, tetőjén magas, és setétes árnyékú élő fák vagynak.
Második jeles, és az egész vidéken legnevezetesebb a’ Ság hegye, melly térségből emelkedik-fel, ’s kiváltképen azért nevezetes, mert tetőjéről az egész vidék szemlélhető, és egyébaránt is olly jeles formájú e’ hegy, mint ha valamelly nagy mesterség által szereztetett vólna állásával megegyező formája. E’ hegynek allyán szőlős kertek vagynak, óldalain élő fák, tetőjén pedig jó időben gazdag termésű legelő, vagy kaszálható hely van. Veszprém Vármegye felől lévő óldala ellenben, kőszirtes, és kietlenebb. Kár hogy ez igen jeles formájú hegy kiapadhatatlan kútfőkkel meg nem áldattatott, melly a’ rajta munkálkodó embereknek kivált képen szükséges, és hasznos vólna. Tetőjén hajdan kőfal kerítés vala, mellynek némelly omladékjai még szemlélhetők.
E’ Vármegyének több igen számos hegyeit mind egygyenként elő számlálni, és meg magyarázni nehéz vólna, ’s alig tellyesíthető; mivel Ausztria, és Stájer Ország felől való részében rakva van vidékje külömbféle hegyekkel, és erdőségekkel, ’s alig van valamelly falu, mellynek nevét viselő erdeje nem vólna. Nevezetesebbek mindazáltal ezek között a’ Kőszegi, és a’ hajdani Óvárnak hegye. Ezekhez járúl a’ Szerdahely mellett felemelkedett hegy, majd a’ Bozóki, Ó Hodasi, és a’ kiapadhatatlan kútfővel gazdag Rohontz-hegye, melly a’ Rómaiak után ma is Diánna’ kútfőjének neveztetik, ’s a’ föld alatt Szombathelyig terjedett tsatornájának darabjai gyakran felásattattak vélletlenűl. Ezután következnek a’ Rupoti, Szalonaki, ’s Borostyáni hegyek, mellyeknek vőlgyei, ’s patakjai Magyar Országnak határját Ausztriától, és Stájer Országtól elválasztyák. Nem meszsze van az előbbitől Vas hegye, ’s a’ Csetényi, és Monyorókereki hegyek. Azután a’ Németújvári, Lantzali, Sz. Miklósi, és Sz. Kúti hegyek következnek, mellyek mind fákkal, mind vadakkal gazdagok. Szomszédgyai ezeknek a’ Sz. Gothárdi, Fel. Lendvai, Dobrai, Sz. Benedeki, 610Petróczi, Bokráczi, és az úgy nevezett meszsze terjedő Hegyhát ’s a’ t.
Folyó vizei között nevezetesebbek 1. Rába vize, mely Stájer Országból foly-bé e’ Vármegyébe, ’s először is a’ Sz. Gothárdi Kápolnát mossa, azután pedig a’ mezőségen folyván, Cseretneknél Lapinkával öregbíttetik, és Csákány felé foly napkeletre; itt ismét öregbűlvén, Körménd felé foly, Pinkával pedig ismét meg öblösödvén, gazdagabb folyással ömlik Vasvár felé, ’s alig haladgya-meg Ikervárát, midőn Gyöngyös-vizét is kebelébe vévén, Sárvárt nedvesíti; holott a’ Vármegyének közepén lévő erdőséget meghaladván, Sopron Vármegyébe foly által.
2. Lapintza vize, lefoly a’ Stájer Országi hegyekből, ’s öregbűlvén külömbféle patakokkal, malmoknak forgatására alkalmatos, ’s Cseretneknél ömlik Rába-vizébe.
3. Pinka. Ered Ausztriának hegyeiből, ’s külömbféle falukon keresztűl folyván, malmoknak forgatásával használ, végre Körméndnél Rábával egygyesűl.
4. Gyöngyös vize. Steinbach nevű falunál foly-bé e’ Megyébe Ausztriának széléről, ’s Kőszeg alá folyván, Szombathelynél öregbíttetik; Sárvárnál foly-bé Rába vizébe. Több patakjai felől e’ Vármegyének meg jegyezhető, hogy sebes essőzések idejekor néha elboríttyák a’ vetéseket.
Jó kútfőji nem igen számosak. Savanyú vizei között nevezetesebbek: a’ Tartsai, Goberlingi ’ s a’ t.
Borai között nevezetesebbek: a’ Vashegyi, Rohontzi, Keresztesi, Pogányi, Csetenyei, Nusznahegyi, Sz. Bibrótzi, Német Újvári, és Kőszegi borok. Gyümöltsei is híresek; makkja gazdag, halászattya sovány, barmai számosak, lovai nagyok, és a’ hegybéliek erőssebbek. Mindöszve 736 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Szombathelyi, Veszprémi, és Győri Püspöki Megyékhez tartozik.
