ÚJVIDÉK.
ÚJVIDÉK. Neoplanta, Neusatz. Szabad Királyi Város Bács Vármegyében. Lakosai Magyarok, Németek, Rátzok, Örmények, Zsidók, Görögök, Oláhok és Tzintzárok, katolikusok, 564és ó hitüek, fekszik Pétervárral által ellenben, Ó Futakhoz 5200, Piroshoz 4700, Jarekkez 7200 bétsi ölnyire, egyenes, és jó fekete földön. Különösen megszaporodván lakosai, ’s a’ kereskedés, és szorgalmatosság által tehetősekké lévén, 1748-ban a’ Kir. Városok közzé emeltetett, ’s úgy mutattatott-bé a’ Hazai Rendeknek 1751-dikben. Öt Szentegyházakon kivűl díszesítik e’ Várost az ó hitü Püspöknek Rezidentziája, és az őrmény Papoknak díszes lakó helyeik, a’ Harmintzad, a’ Sóház, a’ Gymnázium, a’ Városháza, ’s némelly Kereskedőknek lakhelyeik; útszáji a’ Városnak kővel kirakattattak, ’s révjek is van. Jeles Szent Háromságnak Képe van a’ Róm. Katolikusoknak Szentegyházok előtt; az Óhitüeké előtt pedig egy szép márványból készűltt Kereszt, melly mintegy 4000 Rhén. forintokba kerűlt vala. Két nyomásra osztott határja szép búzát, elég szénát, és sok dinnyét terem; két szép tőlgyes erdője is van e’ Városnak, ’s tavaszszal a’ Lakosoknak külömbféle jeles múlatságokat szolgáltat; szőlejek kevés, és tsekély borokat teremnek, ’s többnyire a’ Szeremi részen szoktak szőlőket tartani. Az öreg Duna itten Pétervár, és Újvidék között tsak 136 ölnyi szélességű, nádgyok is terem. Lakosai, kézi mesterségek, kereskedés, és gazdáskodás által keresik élelmeket; vagyonnyaik jelesek, és semmiben nem szűkölködnek, piatzok helyben, ’s kereskedések a’ nevezetesebb Városokéhoz hasonlítható. Áradások’ idején nehéz vala közösűlések a’ Péter váradiakkal; de 1773-tól fogva kemény bástya forma gát készíttetvén, most mindenkor közösűlhetnek egymással, és elég eleséget is szolgáltatnak a’ Pétervári Lakosoknak.
