TÚRÓCZ VÁRMEGYE.
TÚRÓCZ VÁRMEGYE. Comitatus Turociensis. 
. – Nevezetét vette Túrócz vizétől, melly e’ Vármegyének közepén végig foly. Hoszsza 5 mértföldnyire terjed, szélessége pedig a’ hegyekkel majd két, ’s majd 4 mértföldnyire. Fekszik napkel. Liptó, és Árva, napnyugot. Nyitra, Szepes, és Trentsén, délre pedig Zólyom, ’s Bars Vármegyéknek szomszédságjokban. Az egész Vármegyét magas, kopasz hegyek környékezik, tótúl Holenak nevezik, ’s mintegy kies kert, úgy látszik közöttök termékeny térsége. Folyó vizei között nevezetesebb 1. Vág-vize, melly Liptó Vármegyéből foly ide által Fátra hegye alatt, ’s a’ Rutóczi, és Lipóczi meredek helyek alatt foly által Trentsén Vármegyébe, mintegy 3 mértföldnyi folyása után. 2. Turócz vize, ered Harmancz hegyéből, és több apró folyókkal öregbíttetik, Rukk helységnél egyesűl Vág vizével. Kár, hogy hajókázhatóvá nem tétetik, mert a’ lakosoknak kivált fával, ’s egyebekkel való kereskedés által nevezetes hasznokat származtatna. Vidékje jó termékenységű, ’s azért neveztetett Paraditsomnak is; külömbféle kerti veteménnyei nagyon jelesek, kivlt répái olly édesek, hogy hasonlót nem könnyü találni; e’ mellett a’ mejjnek hasznosak, és a’ velek való élés egésséges. Csutorka nevű almájok kedves, német répájoknak leveleit dohány gyanánt a’ kik használják, nagyon erősíti a’ gyenge szemeket. Boraik nintsenek, de e’ helyett vizeik különösen egésségesek. Savanyú vizeit lásd tulajdon neveik alatt. Élőfáji sokfélék, úgy nevezett borovitskát is készítenek itten, görbe vadfenyőfáikból pedig balsamot készítenek. Orvosi fűvei igen számosak, sőt mintegy tárháza sok nevezetes drága fűveknek, és gyökereknek. Legelője nagyon hasznos, és elegendő; vadgyai külömbfélék, és jelesek, medvéiket leginkább őszszel vadászszák, számos farkassai gyakota ártalmasak a’ legelő juhoknak. Méhei különösen hasznosak, és drága jó mézet készítenek. Szárnyas vadgyai is sokfélék, fenyves madarai jelesek, vad kakassai néha 54116 fontot is nyomnak, vad tyúkjai is elég kövérek szoktak lenni. Halai között nevezetesebbek a’ pisztrángok. Kőszikláji, kivált a’ mellyek nap felé vagynak, jó meszet szolgáltatnak. A’ 16-dik Században nevezetes bányáji is valának, ’s kétség kivűl most is lehetnének, ha pénzzel győzné valaki a’ nagy hegyeknek ásattatását. Levegője kiváltképen egésséges, és lakosai között nem újság a’ száz esztendős ember. Olajkárosai meszsze földeken esméretesek, a’ kik kereskedéseket a’ Znio Várallyai Jésuitáktól tanúlták. Nevezetesebb Uradalmait e’ Vármegyének G. és B. Révay Uraságok, a’ Kir. Kamara, és Körmöcz Városa birják. Nemzeti Oskola az egész Megyében nintsen. Mindöszve 223 lakó helyek vannak benne, ’s a’ Besztercze Bányai Püspöki Megyéhez tartozik.
. – Nevezetét vette Túrócz vizétől, melly e’ Vármegyének közepén végig foly. Hoszsza 5 mértföldnyire terjed, szélessége pedig a’ hegyekkel majd két, ’s majd 4 mértföldnyire. Fekszik napkel. Liptó, és Árva, napnyugot. Nyitra, Szepes, és Trentsén, délre pedig Zólyom, ’s Bars Vármegyéknek szomszédságjokban. Az egész Vármegyét magas, kopasz hegyek környékezik, tótúl Holenak nevezik, ’s mintegy kies kert, úgy látszik közöttök termékeny térsége. Folyó vizei között nevezetesebb 1. Vág-vize, melly Liptó Vármegyéből foly ide által Fátra hegye alatt, ’s a’ Rutóczi, és Lipóczi meredek helyek alatt foly által Trentsén Vármegyébe, mintegy 3 mértföldnyi folyása után. 2. Turócz vize, ered Harmancz hegyéből, és több apró folyókkal öregbíttetik, Rukk helységnél egyesűl Vág vizével. Kár, hogy hajókázhatóvá nem tétetik, mert a’ lakosoknak kivált fával, ’s egyebekkel való kereskedés által nevezetes hasznokat származtatna. Vidékje jó termékenységű, ’s azért neveztetett Paraditsomnak is; külömbféle kerti veteménnyei nagyon jelesek, kivlt répái olly édesek, hogy hasonlót nem könnyü találni; e’ mellett a’ mejjnek hasznosak, és a’ velek való élés egésséges. Csutorka nevű almájok kedves, német répájoknak leveleit dohány gyanánt a’ kik használják, nagyon erősíti a’ gyenge szemeket. Boraik nintsenek, de e’ helyett vizeik különösen egésségesek. Savanyú vizeit lásd tulajdon neveik alatt. Élőfáji sokfélék, úgy nevezett borovitskát is készítenek itten, görbe vadfenyőfáikból pedig balsamot készítenek. Orvosi fűvei igen számosak, sőt mintegy tárháza sok nevezetes drága fűveknek, és gyökereknek. Legelője nagyon hasznos, és elegendő; vadgyai külömbfélék, és jelesek, medvéiket leginkább őszszel vadászszák, számos farkassai gyakota ártalmasak a’ legelő juhoknak. Méhei különösen hasznosak, és drága jó mézet készítenek. Szárnyas vadgyai is sokfélék, fenyves madarai jelesek, vad kakassai néha 54116 fontot is nyomnak, vad tyúkjai is elég kövérek szoktak lenni. Halai között nevezetesebbek a’ pisztrángok. Kőszikláji, kivált a’ mellyek nap felé vagynak, jó meszet szolgáltatnak. A’ 16-dik Században nevezetes bányáji is valának, ’s kétség kivűl most is lehetnének, ha pénzzel győzné valaki a’ nagy hegyeknek ásattatását. Levegője kiváltképen egésséges, és lakosai között nem újság a’ száz esztendős ember. Olajkárosai meszsze földeken esméretesek, a’ kik kereskedéseket a’ Znio Várallyai Jésuitáktól tanúlták. Nevezetesebb Uradalmait e’ Vármegyének G. és B. Révay Uraságok, a’ Kir. Kamara, és Körmöcz Városa birják. Nemzeti Oskola az egész Megyében nintsen. Mindöszve 223 lakó helyek vannak benne, ’s a’ Besztercze Bányai Püspöki Megyéhez tartozik.
