TRENCSÉN VÁRA
TRENCSÉN VÁRA, és Városa. Szabad Királyi Város Trentsén Vármegyében, fekszik Vág vize mellett, Nagy Szombathoz, ’s Szakoltzához is 7 mértföldnyire. Eredete e’ Városnak, valamint régi nevezetes Várának is homályban vagyon. Némellyek Terentziusnak hajdani Római Vezérnek tulajdoníttyák, mások Valentiniánusnak idejére határozzák, mások ismét Juliánusnak idejétől származtattyák, ’s az ott találtatott kőbe metszett római írattal akarnak elhitetni; de mind ezek a’ véllekedések bizonytalanok. A’ régi Város hajdani Vára mellett vala épűlve; de idővel a’ hadi veszélyek után által látván kártékony fekvését, Vág-vize mellé építtetett. Véllhető, hogy ARNULF Tsászárnak, és SZVATOPLUGnak idejekben, igen alkalmatos fekvésére nézve majd ide takaríttattak a’ ragadományok, majd pedig innen tolódtak széjjel a’ prédálásra. GEIZA, és SZ. ISTVÁNNAK idejekkor már különös gondal tartatott. Egygyik hajdani Várának maradványa a’ szomszéd meredek kősziklás hegyen szemléltetik, ’s Vág vize által is erőssíttetett; nap kelet felől pedig az ellenében 529lévő hegyről ostromolható, ámbár kőfalakkal, bástyákkal, és kősziklás merdekségekkel erőssíttetett. Igen nevezetes 95 ölnyi mélységű kút van e’ Várnak tetőjén, mellyet a’ kősziklába a’ fogoly Ozmanok ástak vala, Zápolyi Istvánnak idejekor. Régi ékességeit lásd Istvánfinál Lib. IX. p. 147. Conf. Apologiam pag. 27. &c. mellyekből az alsóbb Várnak vólt ékességei is nyilván láthatók. Ha nem egészen, legalább nagy részben, sőt igen különösen meg erőssíttette néhai Trencséni Mátyus vólt Palatinus (a’ ki Csáky Nemzetségből származott vala) és igen félelmes tömlötzébe szokta vala a’ foglyokat bézárattatni. – Több jeles épűleteit nagyon ékesítette régi Kápolnája.
Nevezetesedni kezdett az Irók előtt Trentsén Vára, és Városa SALAMON Királynak idejekor, midőn a’ Tsehek Vratiszló Hertzegnek vezérlése alatt ide kirontottak, vidékjét feldúlták, és sok embereket, barmaikkal, ’s vagyonnyaikkal egygyütt, magokkal fogságba vitték vala; de Timon szerént P. I. pag. 18. edig. min. torkokra forrott, mert SALAMONnak, és GEJZÁnak vezérlések alatt viszsza verettetett Vratiszló Hertzeg, sőt Morva Ország is elfoglaltatott általok. Homályos ennekutánna következett állapottya; de 1193-dikban hasznos hadi szolgálattyaikért Lakosai e’ Várnak szolgálattya alól kivétettek, és fekvő jószággal meg is ajándékoztattak III. BÉLA által. IV. BÉLA pedig Trentsén Vármegyét vizsgálván, gazdagította a’ Szkakai Apáturságot. Timon szerént p. 84. 1238-dikban szabadok vóltak Lakosai, ’s az említett Vár óldalon laktak. – Véllhető, hogy a’ Tatároknak pusztításaikor épségben maradott, minthogy a’ Tatárok a’ hegyes helyeket nem szerették; de az íratokban felőle emlékezet nintsen. Az időben a’ Királyoknak bírtokok vala, midőn először Péternek, majd Fijának Mátyusnak örökös bírtokokba jutott 1302-dikban, mint Diplomájokból látható. Ura lévén Mátyus mint Palatinus az egész Vág’ vidékjének, felette nagyon ellenébe szegezte magát mindenkor KÁROLYnak, úgy hogy midőn Rákos mezején őtet Királynak választák, Mátyus, László Erdélyi Vajdával meg nem jelentek az Ország Gyűlésére, ’s 1311-dikben hadat 530indítván ellene, elég vérontásokat tettek; lásd felőle Timont ad annum 1311, és 1315. E’ Királyoknak villongásaikor három Nádor-Ispányok valának: a’ KÁROLYÉ, Omode; ventzelé, Trentsényi Mátyus; OTTÓÉ pedig Kopos. Lásd bővebben Timont, ’s egész életekben soha sem békélhettek-meg, míg 1319-dikben Mátyus’ részéről a’ halál végét nem szakasztotta a’ gyülőlségnek. Nevezetesítette Trentsén Városát Mátyusnak halála után az a’ békekötés, melly JÁNOS Tseh, és KAZIMIR Lengyel Királyok között itten szereztetett 1335-dikben. – 1342-dikben a’ Kamarának fizető Városok’ száma közzé tétetett Károly Király által. LAJOS Király által pedig Bubek György Tárnokmesternek adatott Trentsén Vára, de a’ Várost magának megtartotta a’ Király. 1363-dikban ismét béke alku által nevezetesíttetett. Lásd Timont pag. 338. Kedves helye vala ZSIGMOND Királynak, a’ ki által jelesen meg is jutalmaztatott 1412-ben, a’ Kir. Városoknak számok közzé felvétettetvén, és uralkodása alatt a’ Huszszitáktól is épségben maradott, noha mezőjök feldúlattatott. Ezeknek ragadozásokról lásd Balbinust. Sanyargattatott ellenben Pongrácz Miklós által, még fogságából lett kikerűlése után is. Korvinus MÁTYÁSNAK hatalmába kerűlvén a’ Tseheknek megaláztatások után, nevezetesítette a’ királyi pompa Trentsén Városát, midőn a’ Királyné itten fogadtatott. Lásd Bonfint Dec. III. Lib. X. pag. 524. és Balbinust. Maga MÁTYÁS is gyakorta megörvendeztette jelenlétével, királyi adománnyaival, ’s itten több Kir. Levelei is kőltek, míg végre G. Zápolya Istvánnak adta vala. Ismét királyi, ’s házassági pompával nevezetesíttetett, midőn ZSIGMOND magának BORBÁLA Királynét eljegyzette vala. Jelesen megerőssíttetett, ’s külömbféle pompás épűletekkel különösen fel is ékesíttetett Zápolya István, és János által. Kiváltképen megerősítette, és súllyos ostromnak elviselésére is felgazdagította János, Királlyá lévén a’ Mohácsi veszedelem után, hogy Ferdinándal bátran szembe állhasson. Elvesztvén pedig Tokajnál hadi szerentséjét, Lengyel Országba vonúlt, és az után Trentsén Vára, 531Kóczi Tsászári Vezérnek igazgatása alatt, kemény ostrom alá vétettetett. Tovább lövöldözték vala sikeretlenűl egy hónapnál, a’ napnyugotra lévő hegyről a’ Tsászáriak e’ Várat, holott a’ gyönyörű kert vala, mellyet Zápolya István készíttetett, ’s két kőfallal is meg vala erőssítve; de Baracsay Pál, és Kozár Benedek, JÁNOSNAK, és a’ Várnak Vezérei olly férjfiasan óltalmazták vala a’ Várat, hogy annak megvétele felől magok a’ Tsászáriak is kételkedtek; hadi tanátsot tartván a’ Tsászáriak, elő adta Czobor Gáspár, melly súllyos a’ Várnak megvétele, ha tsak a’ Várbéli épűlet fel nem gyújtatik. Valóban ez által is történt a’ Várnak veszedelme, mert a’ bélövött tüzes golyóbis, vak tüzet származtatván, előbb elterjedett az égés, mint sem az őrzők észre vehették vólna; ’s végre a’ puskapor is fellobbanván, igen nagy károkat okozott az ostromlottaknak, azonban kivűlről is keménnyen ostromoltatott, és végre meg is vétetett, szabad elmenetel engedtetvén az ostromlottaknak, ’s német őrzők helyheztettek a’ még füstölgött Városba. Szomorú vala ezután mind a’ Várnak, mind a’ Városnak tekéntete, mert az 1628-dikban kezdődött, ’s 1638-dikban végződött hazai hadakozásokban meg nem építtetett, ’s Ferdinánd is tsak őrizet alatt tartatta; János pedig, ámbár a’ Váradi békekötés szerént méltán reménylhette atyai bírtokát; de azt meg nem nyerte. A’ Város régi jussaiban, mint Királyi Város, Ferdinánd által is megerőssíttetett; a’ Vár pedig majd egy, majd más számos Uraságoknak bírtokokba jutott. Ostromoltatott, ’s meg is vétetett Bocskainak részére Szilasi János, és Károlyi István által 1605-dikben; ’s a’ Bétsi lappangása után Lengyel Országban majd 2 esztendeig tartózkodott Illésházi István, vólt Bírtokosának kezébe ismét viszsza kerűlt; ’s Zavodszky György szerént, BOCSKAY által Liptó, és Trentsén Vármegyéknek Fő Ispányságát is viszsza nyerte, és a’ Dunamellyéki Kerűletnek Igazgatójává, ’s Kintstartójává is neveztetett a’ Köz. Vármegye Gyűlésén, az napon, midőn Bielistetz tolvajságáért, ’s gonosz tételeiért meglövetett, feje elvágattatott, és tagjai Vág-vizébe 532vizébe vettettek. Szerentsétlen halállal ölette vala itten meg Illésházi, Somogyi Istvánt, a’ királyi pereknek Igazgatóját, minthogy általa hivatala szerént az Udvarnál feladattatott. Vége szakadván Bocskay hadakozásának a’ Bétsi békekötés szerént, Trentsén Gr. Illésháziaknak bírtokokban maradott, ’s István mint Nádor-Ispány meghólt Bétsben 1609. 3. Máj. Azután is nyughatatlaníttatott; de nevezetesíttetett ellenben a’ Sz. Koronának Ecsedről itten vólt tartatása által, ’s meghalván itten 1622-dikben Révay Péter Korona-Őrző, Pálfy István által vitetett Sopronba, ELEONÓRA Királynénak meg-koronáztatása végett. Külömbféle viszontagságokat szenyvedtek a’ Trentséniek Rákóczinak, és Tökölyinak hadgyaikor is; 1663-ban a’ ragadozó Ozmanok fenyegették. Ekkor könyvnyomtató ház is vala itten. 1671. Mártz. iszonyú földindúlás által rongáltatott; Rákóczinak kemény ostromát Heiszler, és Pálfy Vezérek futamtatták-el. Ékesíti e’ Várost nevezetes Szentegyháza, mellyet 1651. Lippai Érsek fundált, ’s 1715-ben igen jelesen elkészűlt; belső ékessége 120000 forintokba kerűlt, ’s mind tsínos márványozása, mind 10 korinthiai oszlopai, mind 7 jeles Óltárjai, mind alabastromból metszett prédikálló Széke, mind igen gyönyörű festése, tiszteletre, ’s örömre hevítik a’ nézőt. Most a’ Piáristáké. Xav. Sz. Ferentznek tiszteltetett: EX Voto aVertenDæ DeIn pestIs honorI DIVI XaVerII Vrbs TrenChInIensIs obtVLerat. Második Szentegyháza a’ Városé, ’s a’ B. Szűznek emlékezetére szenteltetett, magas helyen épűlt közel a’ Várhoz, egy Óltárja fekete márványból, ’s képei alabastromból készűltek, és az Uraságoknak kriptájával is nevezetesíttetik. Világi épűletei között nevezetesebbek a’ Vármegye, és Városháza, az úgy nevezett Convictus, mellyet Gróf Szécsényi Érsek 1694-dikben készíttetett. A’ belső Városnak két kapuji vagynak, az alsóra Bácsmegyei Ádám e’ szavakat helyheztette vala 1690-dikben: AgnVM CVstoDIente aqVILa, tVrrIs VrbIs hVIVs regIe restaVrata, ’s jeles órával is nevezetesítette; de Rákócziak által elégettetett. Külső Városai is vagynak e’ Kir. Városnak, 533’s Humna is hozzá kaptsoltatott. Az Evangelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok, a’ Zsidóknak Zsinagógájok, ’s Harmintzad is van benne. Lakosai szorgalmatosak mind a’ mesterségek, mind a’ gazdáskodás körűl; serek híres, határjok a’ néphez képest szűk; alatsonyabb részei meglehetősek. Vág vizén hídgya van. 1783. a’ tűz által sokan megnyomorodtak, ’s 5000 forint segedelmet nyertek ő Felségétől.
