TERÉZIOPOLIS. (MÁRIA)
TERÉZIOPOLIS. (MÁRIA) Szabad Királyi Város Bács Vármegyében, lakosai Magyarok, Bunyevátzok, és Rátzok, római katolikusok, és ó hitüek, fekszik Topolyához 17400, Csantavérhez 11820, Szentához 20600, ó Kanizsához 17320 bétsi ölnyire, az úgy nevezett Telecskán; határjának alsó része fekete, és jól termő, felső része pedig homokos. Épűletei között, a’ Szentegyházakon kivűl nevezetesebbek: a’ Városháza, és némelly Lakosokéi; de többnyire alatsonyak. Lakosai, kereskedéssel, kézi munkával, ’s mesterségeknek folytatásával is keresik élelmeket. Piatzán lakosai háláadotosságúl egy dombon emlékeztető oszlopot emeltek, néhai M. TERÉZIA Királynénak, e’ sorokkal ékesítve: Augustæ Mariæ Theresiæ. Justæ. Clementi. Hungarorum Reginæ. Cives Maria-Theresiopolitani. Communem Regiis Civitatibus Libertatem adepti, rara Augusti Nominis Communicatione donati, in perenne gratitudinis, & fidelitatis Monumentum Collem hunc adgesserunt MDCCLXXIX. Határja két fordúlóra van osztva, szép búzát, zabot, árpát, és kölest terem; marháji szépek, juhai számosak, erdeje most nevekedik, sok bort termő szőlejek van, de boraik gyengék; a’ Palityi nagy tónak napkeleti részén épűltt Szóda Fábrikájok nem nagy folyamatban van. E’ tónak vize sós 499ízű ugyan, de halak még is vagynak benne; nádgya van a’ motsáros helyeken, mellyeket a’ Város’ Tanátsa elárúlgattat; fájok szűken van, bővelkednek ellenben sok juhokkal, marhákkal, külömbféle termésekkel, és lovakkal; széjjel a’ szállásokon mintegy 500 magyar dohány kertészszei is vagynak, a’ kik azt haszonnal termesztik; piatzok helyben, és némellykor Baján, ’s Szegeden is; pénzt szereznek külömbféle vagyonnyaikból, és számos marháikból.
