TEMES VÁRMEGYE.
476TEMES VÁRMEGYE. Comitatus Temesiensis. 
. Nevezetét vette Temes Várától. Öregbedett először II. LAJOS alatt, kiváltképen pedig VI. KÁROLY’ idejekor, és Temesi Bánátnak neveztetett, ’s akkor meszsze terjedő nagysága miatt mintegy kis Tartomány vala, mert mintegy 45 mértföldnyire terjedett. Minthogy pedig ez a’ vidék a’ természettől sok, és valóban jeles tulajdonságokkal meggazdagíttatott, mert termékeny vóltán kivűl, bánya, és másféle hegyekkel, erdőkkel, folyó, orvosi, ’s egyéb tulajdonságú vizekkel, marhákkal, vadakkal ’s a’ t. bővelkedik: elég vérontásokra is szolgáltatott jó földgye alkalmatosságot. Bírtokokban lévén a’ Rómaiaknak, külömbféle Városokat is építettek itten, mellyek között Csernes Tráján Tsászár’ maradványa, Margum, Arcidara, Turris Literata, Centum Putea, Bersovia ’s a’ t. nevezetesebbek vóltak. Elhalgatván sokféle viszontagságait, minekutánna 1716. VI. KÁROLYN uralkodásakor, H. Eugeniusnak, és M. TERÉZIÁNAK győzedelmes fegyvere által az Ozmanoktól viszsza vétetett, nagyon elpusztúlt, ’s magára a’ természetre hagyattatva lévén, G. Mercy Ferentzre vala bízattatva felélesztetése, a’ ki azt igen sebes előmenetellel tellyesítette. Öröm, és gyönyörűség vala már nézni vidékjét. – 1738-dikban ismét megfertőztetett az Ozmanok által. Az újjabb békekötés után, B. Engelshofen folytatta a’ Temesi Bánátnak szerentséltetését, ’s valóban eléggé meg is gazdagította. Katonai törvény szerént igazgattatott egész 1751. esztend. midőn a’ Királyi Kamarához kaptsoltatott. Az egész T. Bánát ekkor, a’ Temesi, Becskereki, Csanádi, Versetzi, Lippai, Lugosi, Karansebesi, Mehádiai, Újpalánkai, és Pántsovai Kerűletekre vala felosztva; de azután tsak a’ Pántsovai, Újpalánkai, mehádiai, a’ Karansebesi Kerűletnek egy része, és a’ Betskerekiből nehány faluk maradtak-meg a’ régi katonai igazgatás szerént; a’ többi pedig mind a’ Kir. Kamarához kaptsoltatott. Nevezetes hasznot tett itten 1763-dikban a’ vólt Katonai Igazgató Szék, mert leginkább a’ vidéknek bóldogítását munkálta vala, ’s a’ G. Mercy’ Bege nevű tsatornája is nagyobb tökélletességre 477hozattatott. Annakutánna 1779-dikben M. TERÉZIA Királynénak parantsolattyára, néhai G. Niczky, és G. Zichy Uraságoknak eszközlések által három Vármegyékre osztattatott, úgymint Temes, Torontal, és Krassó Vármegyékre; jó darab része pedig a’ széleken katonáskodó Lakosoknak hagyattatott. Fekszik újjabb felosztása szerént e’ Vármegye észak felől Csanád, és Arad, dél felől Krassó, déli napenyészet felől a’ határszéli Katonák’ kerűlettyének, nap nyugotra pedig Torontal Vármegyéknek szomszédságjokban. Fekvése, kies vidékje nagyobb részént gazdag termésű, hegyei számosak, és nevezetesek, valamint folyó vizei is; erdőji külömbféle fákkal, ’s vadakkal gazdagok; marháji nem olly nagyok, de jók; a’ sertéseknek, és juhoknak kedves tápláló helyek van itten. Mindöszve 190 lakó helyek vagynak benne, és a’ Csanádi Püspöki Megyéhez tartozik.
. Nevezetét vette Temes Várától. Öregbedett először II. LAJOS alatt, kiváltképen pedig VI. KÁROLY’ idejekor, és Temesi Bánátnak neveztetett, ’s akkor meszsze terjedő nagysága miatt mintegy kis Tartomány vala, mert mintegy 45 mértföldnyire terjedett. Minthogy pedig ez a’ vidék a’ természettől sok, és valóban jeles tulajdonságokkal meggazdagíttatott, mert termékeny vóltán kivűl, bánya, és másféle hegyekkel, erdőkkel, folyó, orvosi, ’s egyéb tulajdonságú vizekkel, marhákkal, vadakkal ’s a’ t. bővelkedik: elég vérontásokra is szolgáltatott jó földgye alkalmatosságot. Bírtokokban lévén a’ Rómaiaknak, külömbféle Városokat is építettek itten, mellyek között Csernes Tráján Tsászár’ maradványa, Margum, Arcidara, Turris Literata, Centum Putea, Bersovia ’s a’ t. nevezetesebbek vóltak. Elhalgatván sokféle viszontagságait, minekutánna 1716. VI. KÁROLYN uralkodásakor, H. Eugeniusnak, és M. TERÉZIÁNAK győzedelmes fegyvere által az Ozmanoktól viszsza vétetett, nagyon elpusztúlt, ’s magára a’ természetre hagyattatva lévén, G. Mercy Ferentzre vala bízattatva felélesztetése, a’ ki azt igen sebes előmenetellel tellyesítette. Öröm, és gyönyörűség vala már nézni vidékjét. – 1738-dikban ismét megfertőztetett az Ozmanok által. Az újjabb békekötés után, B. Engelshofen folytatta a’ Temesi Bánátnak szerentséltetését, ’s valóban eléggé meg is gazdagította. Katonai törvény szerént igazgattatott egész 1751. esztend. midőn a’ Királyi Kamarához kaptsoltatott. Az egész T. Bánát ekkor, a’ Temesi, Becskereki, Csanádi, Versetzi, Lippai, Lugosi, Karansebesi, Mehádiai, Újpalánkai, és Pántsovai Kerűletekre vala felosztva; de azután tsak a’ Pántsovai, Újpalánkai, mehádiai, a’ Karansebesi Kerűletnek egy része, és a’ Betskerekiből nehány faluk maradtak-meg a’ régi katonai igazgatás szerént; a’ többi pedig mind a’ Kir. Kamarához kaptsoltatott. Nevezetes hasznot tett itten 1763-dikban a’ vólt Katonai Igazgató Szék, mert leginkább a’ vidéknek bóldogítását munkálta vala, ’s a’ G. Mercy’ Bege nevű tsatornája is nagyobb tökélletességre 477hozattatott. Annakutánna 1779-dikben M. TERÉZIA Királynénak parantsolattyára, néhai G. Niczky, és G. Zichy Uraságoknak eszközlések által három Vármegyékre osztattatott, úgymint Temes, Torontal, és Krassó Vármegyékre; jó darab része pedig a’ széleken katonáskodó Lakosoknak hagyattatott. Fekszik újjabb felosztása szerént e’ Vármegye észak felől Csanád, és Arad, dél felől Krassó, déli napenyészet felől a’ határszéli Katonák’ kerűlettyének, nap nyugotra pedig Torontal Vármegyéknek szomszédságjokban. Fekvése, kies vidékje nagyobb részént gazdag termésű, hegyei számosak, és nevezetesek, valamint folyó vizei is; erdőji külömbféle fákkal, ’s vadakkal gazdagok; marháji nem olly nagyok, de jók; a’ sertéseknek, és juhoknak kedves tápláló helyek van itten. Mindöszve 190 lakó helyek vagynak benne, és a’ Csanádi Püspöki Megyéhez tartozik.
