SOPRON VÁRMEGYE.
SOPRON VÁRMEGYE. Comitatus Soproniensis, 
. Nevezetét Sopron Városától vette. Fekszik napkelet felől Győr, és Moson Vármegyéknek szomszédságában; dél felől Vas, és Veszprém Vármegyék kerítik; napnyúgot, és észak felől pedig Ausztria, ’s majd ismét Moson Vármegye. Valóságos képét e’ díszes Vármegyének lásd Görög, és Profeszszor Kerekes földképeik között. Hegyesebb részeit e’ Vármegyének, Németek, és Horvátok lakják; dél felől lévő részét pedig, és térségeit, mellyet Rábaköznek is neveznek, leginkább Magyarok. Hegyei között nevezetesebb Laitberg, melly nevezetét Lajta vizétől vette; más ezzel közös hegyei elválasztyák Magyar Országot Ausztriától, ’s egész Stájer Országig terjednek. Erdőji számosak, ’s tserjés, és ligetes helyei is vagynak. Az úgy nevezett Nizsider tava nevezetes, mellynek leírását lásd tulajdon nevezete alatt. Nevezetes továbbá a’ Barbacsi tó is, melly kissebb ugyan, de halakkal, ’s egyéb vizi állatokkal gazdagabb; vizét elfedezik a’ szemlélőtől a’ körűlötte lévő nádak. Vizenyős, és posványos részét e’ Vármegyének Hanságnak nevezik. Folyó vizei között I. RÁBA vize, melly Stájer Országban Stubek falu alatt fakad, ’s Vas Vármegyéből foly által Sopron Vármegyébe, külömbféle halakkal gazdag, és haszonnal 273nedvesíti e’ Megyének termékeny lapállyait; de áradása eléggé ártalmas. 2. Rábcza, vagy Repcze vize; ered Kárt falutól nem meszsze, ’s számos helységeket nedvesít, majd a’ Vármegyének határt is szolgáltat; föld alatt való folyása után megöblösödvén a’ Dienesfalvai határban, Győr Vármegyébe foly által, és Rába vizével egygyesűl; halai számosak ugyan, de a’ Rábabélieknél meg is kevesebbek, kissebbek, ’s nem is olly jó ízűek. 3. Tase vize; ered Rórbachnál, és nem annyira vize, mint folyása által nevezetes, hasznos kivált Sopron Városánál; Czenknél már Ikvának neveztetik; végre a’ vizenyős térségig folyván, mintegy lopva elenyészik. 4. Volka vize; ered a’ Fraknói hegyekből, ’s öbléből ritkán szokott feldagadni, és ezért hasznos; végre Nizsider tavába foly-bé. 5. Lajta vize, melly mind e’ Vármegyét, mind pedig Magyar Országot határozza, ’s azután Moson Vármegyébe foly által. Több kissebb folyói között Csáva patakja nevezetet érdemel. Egésséges kútfői is vagynak, mellyek a’ helységek’ neveik alatt fordúlnak elő. Levegője az egész Vármegyének kiváltképen egésséges; hegyein híres, és nagy árú borok teremnek; térségein pedig jó búza, és más vetemények. Vadászattya szép, kereskedése igen hasznos. Mindöszve 242 helységek vagynak benne, ’s a’ Győri Püspöki Megyéhez tartozik.
. Nevezetét Sopron Városától vette. Fekszik napkelet felől Győr, és Moson Vármegyéknek szomszédságában; dél felől Vas, és Veszprém Vármegyék kerítik; napnyúgot, és észak felől pedig Ausztria, ’s majd ismét Moson Vármegye. Valóságos képét e’ díszes Vármegyének lásd Görög, és Profeszszor Kerekes földképeik között. Hegyesebb részeit e’ Vármegyének, Németek, és Horvátok lakják; dél felől lévő részét pedig, és térségeit, mellyet Rábaköznek is neveznek, leginkább Magyarok. Hegyei között nevezetesebb Laitberg, melly nevezetét Lajta vizétől vette; más ezzel közös hegyei elválasztyák Magyar Országot Ausztriától, ’s egész Stájer Országig terjednek. Erdőji számosak, ’s tserjés, és ligetes helyei is vagynak. Az úgy nevezett Nizsider tava nevezetes, mellynek leírását lásd tulajdon nevezete alatt. Nevezetes továbbá a’ Barbacsi tó is, melly kissebb ugyan, de halakkal, ’s egyéb vizi állatokkal gazdagabb; vizét elfedezik a’ szemlélőtől a’ körűlötte lévő nádak. Vizenyős, és posványos részét e’ Vármegyének Hanságnak nevezik. Folyó vizei között I. RÁBA vize, melly Stájer Országban Stubek falu alatt fakad, ’s Vas Vármegyéből foly által Sopron Vármegyébe, külömbféle halakkal gazdag, és haszonnal 273nedvesíti e’ Megyének termékeny lapállyait; de áradása eléggé ártalmas. 2. Rábcza, vagy Repcze vize; ered Kárt falutól nem meszsze, ’s számos helységeket nedvesít, majd a’ Vármegyének határt is szolgáltat; föld alatt való folyása után megöblösödvén a’ Dienesfalvai határban, Győr Vármegyébe foly által, és Rába vizével egygyesűl; halai számosak ugyan, de a’ Rábabélieknél meg is kevesebbek, kissebbek, ’s nem is olly jó ízűek. 3. Tase vize; ered Rórbachnál, és nem annyira vize, mint folyása által nevezetes, hasznos kivált Sopron Városánál; Czenknél már Ikvának neveztetik; végre a’ vizenyős térségig folyván, mintegy lopva elenyészik. 4. Volka vize; ered a’ Fraknói hegyekből, ’s öbléből ritkán szokott feldagadni, és ezért hasznos; végre Nizsider tavába foly-bé. 5. Lajta vize, melly mind e’ Vármegyét, mind pedig Magyar Országot határozza, ’s azután Moson Vármegyébe foly által. Több kissebb folyói között Csáva patakja nevezetet érdemel. Egésséges kútfői is vagynak, mellyek a’ helységek’ neveik alatt fordúlnak elő. Levegője az egész Vármegyének kiváltképen egésséges; hegyein híres, és nagy árú borok teremnek; térségein pedig jó búza, és más vetemények. Vadászattya szép, kereskedése igen hasznos. Mindöszve 242 helységek vagynak benne, ’s a’ Győri Püspöki Megyéhez tartozik.
