SAMARJA

Teljes szövegű keresés

SAMARJA, közönségesen Somorja. Fanum S. Marić, S. Samarić. Sommerein, Szamorin. Nevezetes, és régi privilegiáltt Mezőváros Pozsony Vármegyében, a’ Tsalóközben; lakosai leginkább Magyarok, és kevesebb Németek, katolikusok, evangelikusok, és reformátusok; fekszik az öreg Dunához 3/4, az Érsek Újvári ág Dunához pedig 1 1/2 órányira, sík földön, Gutor, Dienesdi, Gantsháza, ’s több helységeknek szomszédságjokban. Hajdani Lakosai külömbféle hív szolgálattyaikért nevezetes szabadságokat nyertek a’ régi Magyar Királyoktól, és ezen kivűl bírtokokat is; úgymint 1298, 1382, 1392, 1405, melly szerént szabadokká tétettek minden vámoktól ’s a’ t. Ugyan ezen esztendőben szabad Királyi Várossá is lett, de 1465-dikben azoknak számok közzűl kirekesztetett. 1411ben ZSIGMOND által két országos vásároknak tartását nyertek. 1426. 1439. 1456. 1465. 1468. 1483. 1488. 1513. 1519. 1544. 1712. 1748. 1769. 1779. újjabb meg 226újjabb szabadságokat, majd jószágokat, és azoknak meg erőssíttetéseit nyerték Lakosai; úgy hogy lefizetvén esztendőnként a’ Pozsonyi Vár’ Kapitánnyának 806 forintot, mindennémű szabadságokkal, és haszonvételekkel élnek. Az elmúltt Században könyvnyomtató ház is vala benne. Lásd az Egyházi Ágendát, melly betűivel nyomtattatott 1650-ben Véghelius Andrásnál. – ERZSÉBET, MÁTYÁS, és I. FERDINÁNDtól nyertt pusztái, mellyekkel újjabban öregbíttetett e’ Város, ezek: Betsked, Bálidháza, Kis-Gutor, Bense, Szap másként Pomel, Balásháza, és Barlabásföldgye. Ékesítik e’ Várost a’ K. jeles Szentegyházok, mellynek tornya meszsze ellátszik. 1789ben vették-meg a’ Relig. Kintstártól, ’s a’ vólt Sz. Ferentz Szerzetebéli Atyáknak Klastromjokkal, és egyéb épűleteikkel egygyütt magok hasznokra fordították. A’ régi Parochiális Szentegyházban most a’ Reformátusok tartyák az Isteni tiszteletet; ez is jeles épűlet. Az Evangelikusok pedig magoknak új Templomot építtettek. Nevezetes épűlet továbbá a’ Városháza egy emeletre, ’s kisded toronnyal ékesítve. Midőn még Kir. Város vala, ZSIGMOND, ALBERT, és MÁTYÁS Királyok ideigvaló Rezidentziát is tartottak itten, melly házat most Stokovics, Vidi, Göttl, és Sándor Urak bírnak. Az első szakasznak felső emelettye már lebontattatott. – Hajdan 2 kapui, és bástyái is vóltak; de már most tsak nevei forognak emlékezetben. A’ Városnak útszái tsatornákkal, és gyalog útakkal ki vagynak rakva. 1711-ben néhai Andics Thadéus Samarjai Fi sóházat is építtetett a’ Városon kivűl, hol esztendőnként sok ezer mázsa só elkél. 1781-től fogva pedig rövid posta is állíttatott-fel itten. A’ Városon kivűl vagyon Ispotállyok, Sz. Dismásnak emlékezetére szenteltt Kápolnával, mellyet néhai Gr. Viczay Terézia Kis Aszszony, Jeszenák Pál Kir. Tanátsossal 1722-dikben építtettek, és azólta Fundátziójok is jelesen szaporíttatik. A’ Városnak következendő erdőji, és szigettyei vagynak, úgymint: Szobros, Öregzátony, Szaperdő, Diós, Nagy, és Kis Mantua, Korszika, és Pomlé, mellyekben külömbféle kemény, és lágy fák, ’s elég 227vadak is vagynak. Az öreg Duna itt nagyon széles; ez előtt mintegy 90 eszt. nagy viza-tanyája is vólt e’ Városnak, ’s szép jövedelmet okozott; az arany mosást duna vizéből e’ vidéken a’ Vajkai, és Doborgazi Aranyászok folytattyák. Nevezetes itten a’ Város’ Kortsmája azért, mert egy pénzért az idegeneknek enni, és inni is adnak: ’s ha ki mind meg nem iszsza, 3 ütlekkel bűntetik. A’ Jérusálem nevezetű gyepből kirakott tévelygő úttya is nevezetes, melly majd fél óránnyira terjed: mert ha valaki a’ futást elhibázza, közepén emlékezetűl megtsapattatik. Héti, és országos vásárjai nagyon híresek, és népesek is; kereskedések van mindenféle gabonával; lakosai a’ földmivelésen kivűl kézi munkát is folytatnak; számos aszszonyai pedig híres magyar kenyeret sütnek, és Pozsonyba hordgyák eladás végett. Határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, a’ Dunának áradása miatt igen nagy károkat szenyvednek.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT