PUKANTZ.
PUKANTZ. Baka Bánya, Pukanetz. Szabad Bánya-Város Hont Vármegyében, lakosai leginkább katolikusok, evangelikusok, és másfélék is; fekszik az arany, és ezüst-bánya hegyeknek tövében, Selmetzhez, ’s Lévához is két mértföldnyire. Eredetéről lásd Bél Mátyásnak IV. Könyvét. 704. lap. Hajdani bányái nem igen gazdagok valának, melly miatt e’ Városnak gyarapodása is lassú vala; kivévén Sz. Jakab, és Sz. György nevet viseltt aknáit, mellyek e’ Várost néminémű virágzásra emelték; de Rozgonyi vólt Egri Püspök által, Selymetztzel egygyütt, eléggé érzette a’ hadnak súllyát. Éledni kezdett azután Korvinus Mátyás, Ulászló, és II. Lajos Királyok alatt; de ismét újjabb meg újjabb viszontagságokat szenyvedett. Kedvezőbb állapottya vala azután Ferdinánd, Maximilián, és Rudolf Királyok alatt, ’s szélső erősség vala. Lásd felőle Gabelmant Lib. II. p. 14. Újjabb nyomorúságokat szenyvedett 1605dikben, majd Bethlennek, majd Rákóczinak, ’s Tökölyinek követőik által; még súllyosabb ínsége vala 1654-dikben, mert kevés őrzőit 156leöldösvén az Ozmanok, a’ Várost is kegyetlenűl feldúlták vala. Fekvése szebb, mint a’ több Bánya Városoké, minthogy e’ Várostól a’ Börzsönyi hegyekig mintegy 6 mértföldnyi lapos térsége van. Fele a’ Városnak erős kőfallal van körűlvéve; de már ma kevés gondviselés van reája, sőt a’ Városnak Tanátsa két helyen napnyúgot felé általtörette falait, kimenetelnek okáért; más helyeken is dönteni, ’s magok hasznokra kezdik fordítani falait a’ lakosok, melly Leopold Tsászár alatt, szélső védhelye lévén ez a’ több Bányavárosoknak, az Ozmanok ellen erőssíttetett vala meg. Eléggé sürgették megerőssíttetését 1575-dik, és 1647-kben az Ország’ Rendgyei; de sikeretlenűl, melly miatt eleget is szenyvedtek régi lakosai, mind az Ozmanok által, mind pedig a’ hazai külömbféle zendűlések alkalmatosságával. Épűletei között nevezetes régi Szentegyháza, ’s ettől nem meszsze a’ régi Városháza, melly alatt esik a’ Templomba való menetel. A’ bémenetelnél vagyon egy Feszűlet, illyen felűlírással: Christum non istum, sed Christum crede per istum. A’ Szentegyháznak ajtaja felett: Hæc porta Domini, justi intrabunt per eam. Turzó Sándor alatt e’ Szentegyház erőss kőfallal vétetett vala körűl, azután pedig e’ Város a’ harangoknak is erőss tornyot építtetett. Az evangelikus Lakosoknak is vagyon a’ Városon kivűl Templomjok, mellyet 1784-dikban építtettek. Mostani bányái arannyal, és ezüsttel gazdagok, ’s hogy az előtt az értz ásás itten kevésbé gyakoroltatott, oka vala a’ víznek szűk vólta, melly már néhány esztendők ólta, az ásott víz tsatornája, ’s tava által jelesen helyre hozattatott: mert ez a’ víz mostan tíz értzet törő malmokat hajt, ’s általa mind a’ bányászi munka, mind pedig a’ Város gyarapodik. Vagyon itten egy ugró kút is, melly a’ hegyekből egész a’ Városnak alsó végéig szolgál, ’s a’ Városnak Serháza mellett ömlik-ki; ezzel élnek italúl a’ Városiak. Ékesítik e’ Várost a’ Sz. Háromságnak, és a’ B. Szűznek oszlopai, nemkülömben némelly újjabb épűletek is, a’ Városházával eggyütt. A’ Lakosok nagyobb részént Tótok, Németekkel elegyedve; élelmeket részszerént kézi mesterségeknek folytatása, részszerént pedig 157bányák’, ’s földmivelés, és gazdáskodás által folytatják. Országos vásárjai meglehetősek. Postája 1793-dikban Bátba tétetett-által; határja két vetőre van osztva, ’s közép termékenységű, javaik külömbfélék, fájok van mind a’ kétféle, melly a’ sok pályinkafőzés által már ma nem vesztegettetik, mint ez előtt; vagyonnyaiknak eladásokra is elég jó módgyok van, mind helyben, mind pedig a’ szomszédságokban.
