POZSONY VÁRMEGYE.
POZSONY VÁRMEGYE. Comitatus Posoniensis. 
Prespurska Stolice. Nevezetét vette szabad Királyi fő Pozsony Városától. Fekszik Ausztriának szomszédságában, mellytől, valamint Mosony Vármegyétől is, Duna vize választya-el; hoszsza e’ Vármegyének 12 mértföldet tesz; szélessége pedig nyóltzat; az előtt két Vármegyékre osztatott, ’s nagyobb, és kissebb Vármegyének neveztetett; az a’ része vala kissebb, melly 124most Tsalóköznek hívattatik. Vág vize felől Nyitra Vármegye fekszik szomszédságában, melly vizen kivűl, v. Morva, és Duna vizek által keríttetik, ’s az egész Vármegyének kerűlete mintegy 30 mértföldet tesz. Fekvése igen kies, minthogy egy részét Kárpát hegyeinek változó magasságú erdős, és kősziklás részei fedezik Pozsonytól kezdvén, Borostyánkő, Detrekő, és Éleskő felől, a’ honnan Nyitra Vármegyébe terjed által, ’s mind külömbféle erdőségekkel, mind számos vadakkal gazdagíttya e’ szép Vármegyét, mind pedig hasznos legelőt szolgáltat, és jó szénát is. Darabosabb része Stomfa, Rétsa, és Szent György felé terjed; a’ többi pedig Limpach, Bazin, Modor, Vereskő, és Felső Diós felé. Számos erdőji között nevezetes a’ Fekete Erdő, 
; hegyeinek óldalain pedig híres szőlők, és borok teremnek, mellyek a’ külföldiek által is különös betsben tartatnak. Gyümölts is sok terem e’ szép Vármegyében; úgyhogy noha szoross értelemben a’ Tsalóközt nevezték a’ régiek Arany Kertnek; de e’ szép nevezetet az egész Vármegye még inkább megérdemelhetné. Más része e’ Vármegyének lapos térségből áll, ’s mindenféle veteményt, kivált jó esztendőkben, igen gazdagon termő.
Prespurska Stolice. Nevezetét vette szabad Királyi fő Pozsony Városától. Fekszik Ausztriának szomszédságában, mellytől, valamint Mosony Vármegyétől is, Duna vize választya-el; hoszsza e’ Vármegyének 12 mértföldet tesz; szélessége pedig nyóltzat; az előtt két Vármegyékre osztatott, ’s nagyobb, és kissebb Vármegyének neveztetett; az a’ része vala kissebb, melly 124most Tsalóköznek hívattatik. Vág vize felől Nyitra Vármegye fekszik szomszédságában, melly vizen kivűl, v. Morva, és Duna vizek által keríttetik, ’s az egész Vármegyének kerűlete mintegy 30 mértföldet tesz. Fekvése igen kies, minthogy egy részét Kárpát hegyeinek változó magasságú erdős, és kősziklás részei fedezik Pozsonytól kezdvén, Borostyánkő, Detrekő, és Éleskő felől, a’ honnan Nyitra Vármegyébe terjed által, ’s mind külömbféle erdőségekkel, mind számos vadakkal gazdagíttya e’ szép Vármegyét, mind pedig hasznos legelőt szolgáltat, és jó szénát is. Darabosabb része Stomfa, Rétsa, és Szent György felé terjed; a’ többi pedig Limpach, Bazin, Modor, Vereskő, és Felső Diós felé. Számos erdőji között nevezetes a’ Fekete Erdő, ; hegyeinek óldalain pedig híres szőlők, és borok teremnek, mellyek a’ külföldiek által is különös betsben tartatnak. Gyümölts is sok terem e’ szép Vármegyében; úgyhogy noha szoross értelemben a’ Tsalóközt nevezték a’ régiek Arany Kertnek; de e’ szép nevezetet az egész Vármegye még inkább megérdemelhetné. Más része e’ Vármegyének lapos térségből áll, ’s mindenféle veteményt, kivált jó esztendőkben, igen gazdagon termő.
Folyó vizei között legnevezetesebb 1) Duna vize, melly Ausztriából foly Dévénynél Magyar Országba; ’s minekutánna Morva vizét is öblébe fogadta, Pozsony Vára, és Városa alatt foly-el sebes árjával; annakutánna külömbféle ágakra szakadozván, nevezetes szigeteket származtat; úgymint: Tsalóközt, Szigetközt, balról pedig az úgy nevezett Vízközt; ’s annakutánna foly Medvénél által Komárom Vármegyébe. Valaminthogy e’ folyó víz különös hasznokat szolgáltat e’ Vármegyének, úgy néha feldagadott áradásai által tetemes károkat is szokott okozni mind a’ mezőkben, mind pedig a’ hozzá közel épűltt lapályos fekvésű helységekben, sőt néhol a’ faluknak határjaiból is darabokat elszaggat, néha új folyást szerez magának, néhol pedig lopogatva sodorgat-el a’ faluknak határjaiból.
2-dik Folyó vize Morva vize, melly Morva Országban ered, ’s Szakoltzának 125vidékje felől foly Magyar Országba, ’s Dévény Vára alatt a’ Dunával egyesűl.
3-dik Vág vize, ered Liptó Vármegyében, ’s meghaladván Túrócz, Trentsén, és Nyitra Vármegyéket, meg öblösödve foly által e’ Vármegyébe, ’s hasznos azért, mert sok szálfák szállíttatnak alá rajta, mellyeket először Szereden, majd Komáromban, majd alább árúlgatnak el a’ rajta kereskedők, sőt néha Péterváradig, ’s Belgrádig is leeresztgetik a’ szálfákat, nagyobb haszonnak okáért. Halai nevezetesek, de áradásai eléggé ártalmasak. Kissebb folyó vizei: Dudvág, Bláva, Tirna, Pállavoda, Párna, Gidra; a’ Visztukai, Sziszuki, Bazini, Grináviai, Sz. Györgyi patakok, és a’ Fekete Víz. Patakjai is számosak; úgymint: a’ Rudavai, Detrekői, Szolocsniczai, Papiros malomi, Rábarcsi, Konyhai, Perneki, Almási, Zohori, Stomfai patakok. Valamint e’ Vármegyének térsége jeles termékenységű, és a’ természetnek szép javaival megáldatott: úgy hegyei is nevezetes borokat teremnek, mellyek között legnevezetesebbek: 1.) a’ Sz. Györgyi borok. Vajmi betses, és kedves bor vala ez mindenfelé a’ Külföldiek előtt is; de minekutánna a’ Lakosok még nagyobb hasznot akartak venni belőle, ’s a’ tokaji aszszú-szőlő borokat kezdették majmolni, megsoványodott a’ bor, híre, ’s betse megtsökkent, és a’ lakosoknak hasznok is megallyasodott. 2.) Híresek a’ Rétsei borok is, mellyek már gyengébbek ugyan, de egésségesek; hasonlók ehez 3.) a’ Prácsai borok: 4.) a’ Bazini, Grinaviai, Limpaki, Pozsonyi, Modori, Szenkvitzi, Vöröskői, Diósi, Szuhai, és más több helységbéliek, mellyek mind felűlhaladgyák a’ közönséges borokat, ’s megmelegítvén a’ gyomrot, ártalom nélkűl mennek-ki a’ testből, ha kivált nem büdös kövesek; de ezek mind a’ mejjnek, mind pedig a’ főnek ártalmasak. Barlangjai között nevezetesebbek a’ Stomfai, Szamolyai, és Bazini barlangok. Mind öszve 467 helységek vagynak kebelében, ’s az Esztergomi ő Érseki Megyéhez tartozik. Vidékje többnyire kedves lakást szolgáltat, ’s mind vize, mind pedig levegője egésséges.
