OVÁR.
OVÁR. Magyar Ovár. Altenburg. Castrum vetus. Mező Város, és régi Vár, Moson Vármegyében, feje az M. Ovári Uradalomnak, lakosai magyarok, és németek, katolikusok, és kevés evangelikusok is, fekszik Győr, és Posony között az Ország úttya mellett, ehez 3, amahoz 4 mértföldnyire, ’s Lajta vize által nedvesíttetik. Régi 4 szegeletre épűlt Várának igen alkalmatos fekvése van, és tsudálni lehet, hogy az erősségekre ’s Várakra olly igen szüksége lévén hajdan az Országnak, más képen meg nem erőssíttetett: mert az egész vidéknek hasznos bástyája lehetett volna. Annyival inkább, minthogy régenten a’ Magyar Királyoknak, úgymint Péternek, ’s kivált Salamonnak mulató helyek vala; a’ ki magát itten a’ híres Markolf udvari bolondgyával mulattatta. Hathatósan javaslotta e’ Várnak meg erőssíttetését Stella Márton, de jó tanátsa a’ viszontagságos idő, vagy mások miatt, el mellőztetett, ’s pusztán maradott. A’ Városnak hajdan szép szabadságai lehetnek, mint hogy petsétyek illy íratot mutatott: Sigillum Reipublica Ovariensis. Felháborítója 728vala régi békeségének Ottokár a’ Magyaroknak engesztelhetetlen ellensége; azután Rov Gerhárd szerént Hist. Austr. Libr. II. Ausztriai Albert is el foglalta. Miképen jutott Szolimannak birtokába? Lásd felőle; Istvánfit Libr. X. p. 158, és Orteliust. Part. I. p. 57. Hardeknek hitetlensége után kezdett jobban meg erőssíttetni; mellynek jó hasznát vették Botskainak mozgásakor; mert katonáit a’ Várából, noha a’ Várost fel égették, bátran el nyomták. 1619-dikben mind a’ Város, mind pedig a’ Vár Betlennek birtokába jutott; annakutánna pedig 1621dikban Buquoi Tsászári Vezérnek viszsza adattatott. II. FERDINÁND G. Harachnak zálogba ádta a’ hozzá tartozó jószágokkal, 1683dikban, midőn az Ozmanok Béts felé törekedtek, mind a’ Vár, mind pedig e’ Város fel égettetett. Itten lakik egyszersmind a’ régi Várban az Uradalomnak igazgatója, ’s holott élettárház is van, melly szép Uradalmat LAJOS Király Anna húgának ajándékozott 28 helységekkel, midőn Ferdinándhoz ment feleségűl. Nevezetes Szentegyházok ’s Klastromjok, a’ Kapuczinosoknak, mellybe 1776dikban Kristina Mártirnak maradványa nagy pompával helyheztetett, mellyet VI. Pius Pápa küldött vala a’ F. F. H. Aszszonynak. Igen hasznos itten Lajta vizének folyása, melly e’ Városnak határját hoszszában nedvesíti, mert mind az Uraságnak, posztót, flanért, ’s külömbféle rását, és egyéb ruházathoz szükséges dolgoknak készítésében könnyebbséget okoz; melly virágzó Fábrikának Pesten le tévő helye is van. (Depos) Ezen kivűl rajta épűlt az Uraságnak 14 kerekű malma, és a’ Városnak, két malmait nagy haszonnal forgattya, ’s 1/2 órányi folyása után a’ Mosonyi Dunába ömlik. Határja jól termő, vadászattya jeles, vagyonnyai külömbfélék, el adásra, ’s keresetre alkalmatos módgyok van, Ispotálya hasznos, az áradások ártalmokra vagynak, száraz esztendőkben pedig réttyeik ki sülnek, tölgy; szil, és nyárfákból áll erdőjök.
