NÓGRÁD VÁRMEGYE.
NÓGRÁD VÁRMEGYE. Comitatus Neogradiensis. Neograder Gespannschaft. Nevezetét vette hajdani, tótúl úgy nevezett Navigrád, vagy Újvárától, melly a’ Hunnusoknak ki jővetelek előtt már régi idővel épűlt vala, az ellenségeskedő szomszédoknak bé tsapásaik ellen. Szomszédságában fekszik e’ Vármegyének nap keletre Gömör, és Heves Vármegyék, nap nyugotra Nagy, és Kis Hont, északra pedig Zólyom Vármegye által keríttetik, délre ismét Heves, és Pest Vármegyék vagynak szomszédságában. Hoszsza mintegy 12 mértföldnyire terjed, szélessége pedig hat, ’s majd kevesebb mértföldnyire. Vidékje Karpat hegye felé hegyes, és erdős, kivált északra fekvő része; térségei között pedig nevezetesebbek Szécsény, Losontz, és Gyarmath vidékjei. Hegyei között nevezetesebbek 1szőr Mátra hegye, melly nap keletre Heves Vármegyétől választtya el, 2dik Medves Gömör Vármegyének szomszédságában. 3dik Satoros. 4dik Búcsony. 5dik Karáncs. 6dik Málna Patakai, és Kornai hegyek, 7dik Osztroski. 8dik Dobrocsi, 9dik Jenői hegyek. 10dik Naszály. 11dik Szanda, 12dik Liszetz ’s a’ t. Erdői az említett hegyek körűl nevezetesek, és imitt amott vadakkal gazdagok.
Folyó vizei között emlékezetesebbek. 1. Ipoly vize, ered a’ Málnapataki hegyekben, a’ falu felett mintegy két mértföldnyire. Igen számos faluknak határjait nedvesíti, és sok malmokat hajt, ’s nem kevés hasznot szolgáltat; de meg áradván ártalmas is: halai külömbfélék, de tsukája nevezetesebb, a’ mint e’ köz mondás is bizonyíttya „Duna ponttya, Tisza ketsegéje, Ipoly tsukaja, leg jobb böjt, ha Szeremi borban főtt.” Folyása e’ Megyében 8 mértföldnyire terjed, 2. Zagyva, ered Medves falunál a’ nagy 683hegynek alapjából, annakutánna némelly patakotskákkal öregbíttetik, ’s a’ hónak olvadásakor erőssen fel szokott dagadni; nevezetes arról, hogy Nógrád, és Heves Vármegyéket el választya egymástól, Tarfalunál kezdvén, Pásztó, Jobbágy, Szántó, Lőrintzy mellett foly el, az után Hatvant meg haladván, a’ Jászságot nedvesíti; meg öblösíttetvén Tarna, és Tápió vizekkel Szolnok felett Rékas falunál ömlik Tisza vizébe. Kisebb patakjai között nevezetesebbek: 1. Losontz vize, ered Zólyom Várm. Fűrész völgyében, ’s Losontzon alól kebelébe fogadván Tugar vizét az Ipolyba foly. 2. Tugar patakja, ered a’ Divini hegyekben, Gács Vára alatt foly el. 3. Sztregova vize, ered az Osztrokai hegyekben, felső Tiszovnyik felett, számos malmokat hajt, rákjai, ’s halai is kedves ízűek, három mértföldnyire folyása után Mulad felett foly bé Ipoly vizébe. 4. Szalatnya, ered felső Esztergárnál, ’s a’ Rákosi vőlgyön alól merűl Ipóly vizébe. 5. Kürtös nap nyugotra e’ Megyét Nagy Hont Vármegyétől el választya, 6. Fekete víz. 7. Lokus. 8. Fülek vőlgye. 9. Gerege vőlgye. 10. Ság vőlgye. 11. Homok Terenye. 12. Útas Terenye. 13. Lutsina. 14. Tóldi patak, mellyek többnyire malmokat hajtható patakok.
Savanyú kútfői is számosak, mellyek között nevezetesebbek 1. a’ Garábi, vagy Kálnoki borkút. 2. a’ Peltári. 3. Füleki. 3. Etztergári. 5. Kürtösi, 6. Szalatnyai. 7. Tiszovniki. 8. Szécsényi. Kovátsi. Erőssítő vizei között nevezetesedni kezd a’ Renyei, Losontzhoz mintegy órányira. Sós vize is van Sós Harsányban, Lavora hegyén pedig Túrópolya felett nyárban olly igen hideg vize van, melly alig iható alkalmatlanság nélkűl, télben pedig lágy melegsége által imélgést okoz. Bányái is meg lehetősek vagynak. Borai között leg nevezetesebbek a’ Kosdi, Rádi, Ecsegi, és Jobbágyi borok, mellyek után emlékezetet kivánnak e’ szőleji, Galáboczi, Szőllősi, Bujáki, és Kürtösi jó asztali borok. Barmai jók, juhai számosak, és jó hasznot hajtók, sertéssei is számosak, és ha a’ makk gazdagon terem jó gazdáskodást okoznak. Levegője átallyában egésséges, 684noha hegyes, és erdős vidékjein híves, és kemény. Mind öszve 370 lakó helyek vagynak benne, ’s az Esztergom Érseki, Váczi, és Rozsnyói Püspöki Megyékhez tartozik.
