MODOR.
MODOR. Modern, Modra. Szabad királyi Város Posony Vármegyében, fekszik Bazinhoz egy, Nagy Szombathoz három, Posonhoz pedig négy mértföldnyire. Hajdan erősség nélkűl való Város vala, és elég terhes viszontagságokat 623szenyvedett mellyek Posony, és Nagy Szombat Városoknak történeteikhez kapcsoltattak. Annyival sanyáruságosabb vala e’ Városnak állapattya, mivel mind az ostromlóknak, mind pedig a’ ragadozók dühösségeiknek engedelmeskedni kénteleníttetett. 1287-dikben Henrik Posonyi Grófnak birtoka vala. Annakutána Erdély Országi Vajda Opur által pusztíttatván e’ vidék, filiája a nevezett Vajdához állottak, hogy Kún LÁSZLÓ, János Grófnak álhatatos hiv szolgálattyát meg jutalmaztassa, Modrát minden jövedelmével a’ Posonyi Grófnak ajándékozá. 1400dikban striborich Erdélyi Vajdáé vala, az után Ország nemzetségre szállott; majd a’ Királyi Fiskus foglalá el 1549-dikben. Hogy pedig újabb birtokosa ne légyen, hat ezer forintot fizetének le a’ Fiskusnak, ’s esztendőnként 640. magyar forint adót ígértek, mellyet 1610dik esztendőig a’ Királyi Kintstár, azután pedig Pálfy Nemzetség vett fel. Azután Lippai Érsek vevé által, ’s a’ Bécsi Pázmány Érsek által fel állíttatott papi Seminariumnak küldé által 1687dik esztendőig, abban pedig az Egri Püspök Fénessi György, vette által a’ Nagy szombati Collegium részére. Külömbféle szabadságaikat I. LAJOSTÓL, ZSIGMOND, ULÁSZLÓ és IIdik FERDINÁND Királyoktól nyerték, ’s IIdik RUDOLF Király alatt 160dikben Királyi szabad Várossá lett. 1613dikban pedig a’ K. Tárnok mester előűlése alá vétettetett, 1605dikben kénteleníttetett Bocskaiak által a’ feladásra, ’s majd a’ magyarok, majd pedig a’ németek lettek birtokosai. RUDOLFNAK adatván viszsza a’ Bétsi békekötés szerént, éledni, és gyarapodni kezdett, de 1619dikben, és az után is újjabb nyomorúságokat szenyvedtek lakosai kivált 1620dikban. Újjabb ínsége vala 1663-ban, midőn az Ozmanok É. Újvárt ostromlották, melly ismét meg újjíttatott 1682dikben. Leg nagyobb inségbe esett 1705dikben, és elég nyomorúságokat szenyvedtek. Alig pihenének meg a’ sok veszedelmeknek súllyaitól, midőn 1729dikben 18dik Juliusban a’ nagy égés által ismét szomorú szerentsétlenségbe merűltek. A’ Város négy szegelet formára épűlt hoszszasán, ’s három külső Várossal népesíttetik; 624újjabb erőssége 1610dikben kezdődött, ’s 1646-dikben végeztetett el. Három kapuja lévén, a’ felső felett e’ felirat van: Nisi Dominus cutsodiverit Civittatem, frustra vigilant, qui custodiant eam. Az alsó felett: Der Derr ist unser Schirm, unb Schild, Der Herr ist unser Schuss. Sela. Napnyugot felé van a’ Bazingi kapu, mellyen két fejű sas, ’s jobbra Magyar Országnak, balra pedig a’ Városnak tzímere szemléltetik: e’ felűl írattal. Dei O. M. Pot. Ausp. Divo Max. II. D. Rud. II. D. Matth. Imp. a Rege Aug. ut P. P. ad immort. Memor. Benignitatis Lib. e Publicae MDCXVIII. Lásd e’ Városnak leírását Schreiber János György munkátskájában, melly kijött MDCCXIX Zitaviae. Minthogy a’ Városnak számos útszátskái miatt sok szegelet házak vagynak, némellyek Fileknek nevezék, a’ német nyelv szerént. (vieleck) Nevezetes ékességet okoz e’ K. Városnak a’ közepére épűlt Szentegyház, jeles toronnyal ékesíttetve, ’s mellyen kivűl még számos épűletek ékesítik a’ Várost; ú. m. G. Stárenberg, B. Zay Uraságoknak házaik, majd katona Tisztek szállása, és az őr álló ház, balra pedig a’ Jezsuiták épűlete ’s a’t.
Az evangelikusoknak is van itten Templomjok, és Oskolájok. A’ Város középen foly Modra vize; melly számós apró hídak által fedeztetik az által járás végett.
Nagy határja van e’ Városnak, melly mintegy kétmértföldnyire terjed, először 1379dikben, az után pedig 1702dikban újonnan meg határoztatott. Erdeji is nevezetesek, hegyei között leg magosabb Kogl hegye, melly meszsze el látást szolgáltat, kútfői között nevezteesek Herrnbrum, Dürnkegl, és Zlábek, patakján külömbféle malmok épűltek, határja jó termékenységű, levegője kiváltképen egésséges, borra híres, és egésséges, vásárjai középszerűek, ’s mind a’ kézi mesterségeknek, mind pedig a’ gazdáskodásnak folytatásában szorgalmatosak.
