LUGOS.
LUGOS. Német, és oláh Lugos. Hajdani híres, gazdag, és most is népes öszve épűlt mező Város Krassó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszenek Temes vize mellett, melly vizen egy 50 öles hoszszaságú fa híd választya el egymástól, Kostély, Hezeris, Tapia, és Lugos helyhez egy órányira. Fekvését, ’s történetét is illette Betlen Libr. IX. p. 650. Hajdan a’ híres Lugasy Nemzetségnek birtoka vala, Istvánfy szerént Libr. XVIII. p. 329. a’ Szeverini Bánáthoz is tartozott Karansebessel egyetemben, és akkor sokkal gazdagabb Város vala. Petrovitzy Jánosnak is hatalma alatt vólt, míg Temesvárral egyetemben I. FERDINÁNDNAK által nem adta. Achomates által 551Istvánfi szerént az Ozmanoknak jármok alá jutott, ’s egész 1595dik esztendőig hatalmok alatt maradott, míg Borbély György, kerek közzűl, győzedelme által Erdély Országhoz nem kaptsolta. Annakutána Bartzay Andrásnak az Ozmanokon nyert győzedelme által nevezetesíttetett, 1603dikban Basta Vezér alkalmatos őrízettel meg erőssíttette, ’s két esztendőig, a’ Keresztények birtoka alatt vala; de azután az Ozmanok ismét elfoglalták. Lásd felőle Orteliust Parte II. p. 43. Viszsza nyerték azután az Erdélyiek; az 1658dikban Rákótzi alatt ismét el foglalták az Ozmanok, és e’ vidéket eléggé nyomorgatták, a’ mint Vagner felőle panaszolkodik, In Historia Leopoldi M. Libr. II. Állandóúl az Ozmanok jármait viselék azután egész addig az időig, míg 1688dikban Tökölyinek, és az Ozmanoknak erejek meg törettetvén, Karaffa Vezér által, a’ Tsászárnak meg hódoltatott. Lakosai németek, rátzok, és oláhok. Mostan Német Lugoson, a’ kereskedés szépen virágzik, a’ Város is napról napra szépűl, Városbéli szabadsága együtt vagyon oláh Lugossal, van itten a’ Minorita Szerzetes Atyáknak Klastromjok, egy szép Kaszárnya, ’s Posta is, határja négy nyomásbéli, egészen térséges, és homokos, mindenféle gabonát illendő mértékben terem, erdeje, szőleje határjában nints, hanem némely lakosai az Oláh Lugosi szőlőkben tartanak szőlőket. Oláh Lugos fekszik Temes vizének jobb partyán, lakosai többnyire ó hiten lévő oláhok, és rátzok; találtatnak magyarok, németek, és tótok is itten, kik többnyire mester emberek, határja négy nyomásbéli, a’ Temes mellett térséges, és homokos, rész szerént hegyes, és agyagos, tsalitosa van, szép szőlő hegyein híres borok teremnek, Országos vásárjai, de kivált héti vásárjai híresek; itten vagyon a’ T. N. Vármegyének széke, és a’ Lugosi Kamerális Uradalomnak tiszti hivatallya, az ó hiten lévőknek két Templomjok van, régi Várát Temes vize körűl folyta, holott még most is látszatnak némely pusztúlásra jutott maradvánnyai.
