LŐCSE.
LŐCSE. Leucsovia. Leutschau. Levoce. Szabad régi Királyi Város Szepes Várm. lakosai katolikusok, és evangelikusok, németek, és az alatsonyabb szerentsével szűlettettek leg inkább tótok. Fekszik Iglóhoz két mértföldnyire: Eperjeshez hat, Kézsmárkhoz négy, Kassához pedig tíz mértföldnyire. Eredetét e’ Városnak Bonfin Libr. 1. Dec. 1I. p. 26. igen meszsze viszi. Bél Mátyás pedig mint egy MCCXLVdik esztendő tájra határozza: minthogy Bató a’ Tatároknak Vezérjek, az egész Hazát nagyobb részént dühös indúlattyának, ’s versengező győzedelmének áldozattyává tette MCCXLIdikben. Minek okáért a’ félelem miatt bújkáló népek egy vigyázó helyet készítettek, mellyből az ellenségeskedőknek mozgásaikra figyelmeztek, ’s azt a’ német nyelv szerént Leutschaunak nevezék. Meg tetzvén e’ hely számos embereknek néminémű erősséget készítettek először, ’s számosan ide gyűlekeztek, jövendő lakó helyűl választván Lőtsét. Alig kezdett néminéműképen éledni a’ Város, és már a’ Tatárok által kegyetlenűl meg rongáltatott. 1285dik esztendőben IVdik Lászlónak uralkodása alatt. El szélledvén a’ kegyetlenkedő haramiás ellenség, ismét öszve sokasodának a’ lakosok, ’s a’ meg rongyollott helyet sokkal hathatósabban meg erőssíttették. Szaporította a’ lakosokat, a’ Királyoknak adakozó szabadságaik, ’s a’ Városnak előmenetelét is szépen gyarapíták. Sokáig boldog állapottyában virágzott vala Lőtse Városa, lakosai pedig más Városbéliekhez képest a’ békességnek tsendes nyúgodalmában éltek, míg annakutánna 1332dikben, azután 1342. majd 1432. majd 1441. majd 1550. 1599. majd 1746dikban igen tetemes károkat szenyvedtek a’ külömbféle keserves gyúlladások által. E’ szánakozásra 541 méltó szerentsétlenségeken kivűl meg látogatták e’ Várost 1601dikben 21dik Juny: a’ magyar zsákmányozó labantzok is, és ott létéket, melly noha tsak egy nap tartott vala, el ragadott kártékonykodásaik által éreztették a’ lakosokkal. Az utánna való esztendőben pedig Bátori Zsigmondnak katonái által károsíttatának; 1602dikban 29dik Mart. Az említett Fejedelemnek, és RUDOLF Tsászárnak követői tartottak vala itten Gyűlést. 1604dikben Bocskáinak hatalmába esett, Deszőfi Jánosnak fortéllya által, és a’ Szepesi Vár otromlásának segedelmére kénszeríttetett. Kételkedvén Bocskainak serege a’ Városnak hívségében, ostrom alá vevék, ’s meg hódítván azt, két ezer forintnak le tétele után az említett Fejedelemnek hívségére meg esküdtetett. 1619-dikben Betlen Gábornak birtokává lett, azután pedig Rákótzi Györgynek hódolt meg, majd Tökölyi Imrének 1682dikben. Utollyára Rákótzy Ferentznek is meg hódolt, katonáinak hoszszas ostromlásaik után MDCCIIIdikban, ’s birtokban maradott, míg 1710dikben 13dik Febr. Lőffelholtznak szerentsés vesérlése alatt a’ Tsászárnak hatalmába viszsza esett. Nevezetesítette e’ Várost MCCCCXCIVdikben MÁTYÁS Királynak halála után a’ Lengyel Királynak Albertnek, és Ulászlónak itten kötött szövetségjek. Azután pedig ama híres Bréver Jánosnak könvynyomtató háza; melly díszes móddal készült könyvekkel segéllette Hazánkban, mind a’ hasznos könyveknek, mind pedig a’ jó ízlésnek terjedését. A’ szerentsétlen égés után meg maradott részei e’ könyvnyomtató betűknek, és eszközöknek rész szerént Erdélybe, rész szerént pedig Nagy Károlyba vitettettek. Most is vagyon itten egy kisded könyvnyomtató ház, de a’ régihez igen nem hasonlítható. Nevezetesítette továbbá e’ Várost hajdani jeles erőssége, ’s kereskedése mostani épűletei között leg nevezetesebb e’ Városnak Szentegyháza, melly Szent Jakabnak emlékezetére szenteltetett, ’s olly híres nagy Orgona van benne, mellyhez hasonlót meszsze földön nem lehet látni; a’ segrestyében némelly régi könyvek is tartattatnak emlékezetűl. Vajmi 542nevezetes, és drága vala e’ Szentegyháznak tornya is, míg a’ tűz által meg nem aláztatott. E’ tágas, és ritka nagyságú piatzán van e’ Királyi Városnak a’ Városháza, a’ normalis Oskola, melly régi épűlet, ’s ajtóján a’ Városnak tzímerével ezek a’ szavak olvashatók: Insignia Reipublicae Leutschoviensis. Itten vagynak a’ mészárszékek is, és a’ Szentegyházon felűl a’ felső kapu felé az őrálló ház, némelly élő fákkal díszesíttetve. Alkalmatlanok ugyan, a’ Városok némelly utszái, a’ partos meredekség miatt: de közepe mellyet németül Ringnek neveznek igen tágas, pompás, és az egész Városnak nem közönséges tekéntetet szolgáltat, ’s épűletei is e’ Városnak itt körűl leg díszesebbek: ha lakosai számosabbak volnának még sokkal dísesebb lehetne. Az említett Városnak Szentegyházán kivűl még két Szentegyházak vagynak a’ Városban, egyik a’ Jézsuitáké vala, holott most a’ deák Oskola van, másik pedig a’ felső kapunál a’ Minoritáké. Az előtt Convictus is vala itten. Piatza e’ Városnak, mellyről már fellyebb emlékezet vala egész Magyar Országon leg tágasabb, de Vásárjai nem nevezetesek. Két nagy kapuján kivűl egy kis kapuja is van e’ Városnak, mellyen esik a’ ki menetel az evangelikusok Templomába, és Oskolájokba, melly a’ mint most híre van, nevezetesen meg fog öregbítetni. Külömbféle Tudósok is nevezetesítik e’ Várost, mellyek felől lásd Memoria Hung. A’ többiek között, különös emlékezetet érdemel Oszterlám Efraim Úr, a’ ki minekutánna külső Országról haza érkezett, ’s a’ híres Gellértel jeles tulajdonságai által barátságba, ’s levelezésbe lépett, itten egy különös magános oskolát állított fel tulajdon házában, a’ német nyelvnek eszközlése végett. Jeles Grammatikát is készített, ’s oda szoktak leg több Magyarok járni, és leg nagyobb haszonnal is taníttatik itten a’ német nyelv; mellynek az egész Hazában el terjedt Tanítványai élő tanúk. Háládatosan emlékezem én is, és köszönöm e’ nagy érdemű jó Hazafinak erántam való sok szívességeit, ’s barátságát, mellyet nála bőv mértékben tapasztaltam vala. A’ frantzia nyelvet is számos ifjak haszonnal tanúlták ez említett 543Úrtól, kik között elég tisztelői vagynak, és tudom e’ jó Úrnak hoszszú életet, ’s érdemeihez illő emlékezetet kívánnak szívek szerént velem együtt. Sok érdemei a’ Hazától valóban nagyobb tekintetet érdemlenek, mint eddig részesíttetett. Nevezetes itten a’ méhser is, mellyet Vojstesko Úr készíttet.
Határja e’ Városnak nagyon meszsze terjed, és közép termékenységű; ’s ha szorgalmatosan miveltetik szép haszonnal fizet, búzája, zabja, árpája igen jó, borsója az egész hazában leghíresebb, fája mind a’ két féle van, piatza helyben, levegője igen egésséges; de vize a’ tsőn bévezetett vízi ládákon kivűl nem igen jó, kivévén az oskola kúttyát, melly az evangelikusok oskolájokon kivűl van. Lakosai leg inkább kereskedés, bánya asatás, ’s kézi mesterségeknek folytatása után élnek, ’s ha e’ Városnak fekvése a’ kereskedésre kedvezőbb helyen vólna, sokkal gazdagabb, ’s híresebb lehetne.
