LIPTÓ VÁRMEGYE.
LIPTÓ VÁRMEGYE. Comitatus Liptoviensis. Liptauer Gespannschaft. Eredetét vette Bonfin szerént Decad, I. Libr. I. p. 26. hajdani már ma esméretlen Liptó Városától; némellyek Liptsétől, mások Liptó Újvárától nevezik, ’s midőn Hertzegségnek nevezeteték Liptóságnak hívattatott. Hoszszan terjed el e’ Vármegye; de szélessége néhol alig terjed két mértföldnyire; nap keletre 527keríti Szepes Vármegye, délre Gőmör, és Zólyom, nap nyugotra pedig Turótz Vármegye. Igen nagy és meredek hegyei vagynak; mellyek között nevezetesebbek: 1. Hóvald hegye napkelet felől, 2. Prativi Vurssek, melly három Vármegyékbe terjed el, 3. Királyhegye, Kralova Hola, három folyó vizeknek nemzője; innen ered Hernád vize Szepes Vármegyébe, Garam Gőmör Vármegyébe, Fekete Vág vize pedig Liptó Vármegyében; az első a’ Tiszába, a’ két utolsóbb vizek pedig a’ Dunába folynak, 4. Brezinova Hola, 5. Javorinka, 6. Nemetzka, 7, Apolt Veliki, két folyó víznek nemzője, 8. Kozi Strhát, 9. Hybská Hola, 10. Dovalovszká Hola, 11. Baczuch, 12. Khorupne, 13. Czertova Szvadba, vagy Ördög menyegzője, melly e’ Megyét el választa Zólyom Vármegyétől, 14. Bocza, 15. Svidoba, 16. Michalova, 17. Havrána Skála, 18. Gyömbér, 19. Nad Huty, 20. Poludnitza, 21. Rokátska, 22. Sina vagy Lasiska, majd Chopetz hegyei, Sucha a’ nagyobb Fátra ’s a’t. Észak felől pedig nevezetesebbek Chocs hegye, Spusstiák, Proszeczka, Halicza, Trnovetzveliki, Luzno, Styt, Rohács, Répa, Bisztra, vagy Nagy Zavrát, Kamenista, Tomanova, Krizno, Javorove, Kopravá velká, Granát, Ticha, Hrubi, Nagy, és kis Kriván, Oftri Mlinitza, Kupferschacht, Basta, Hensko, Visova, Zavrát, Loch nad Ribom, ’s a’ t. nevezetes kősziklás hegyei, is vagynak, a’ mint lásd Benikova név alatt, melly után emlékezetet kiván Cserna kőszikla is, majd Zámek, Sokol, és Korotnetz. Barlangjai is igen nevezetesek, lásd Deménfalvai név alatt, majd Benikova, Dvere, és nagyobb ’s kisebb Okno.
Folyó vizei között nevezetesebbek I. Vág víze, melly két vízfőkből ered, ’s igen sebes folyása van, meg nagyobbíttatván különbféle patakok által Szent Miklós, azután pedig Rozenberga mellett foly el, meg öblösödik Stankovan alól Árva vizével, ’s minekutánna Fátra hegyét meg haladta, Turótz Vármegyébe foly által. Halai külömfélék, és jó ízűek, áradásai ártalmasak, 11dik folyó vize Béla, folyása az előbbeninél sebesebb, vize tiszta, ez 528is más patakok által meg nagyobbodván Liptó Ujvár alatt foly Vág vizébe. Kisebb folyó vizei v. patakjai nagyon számosak, mellyek leg inkább a’ szomszéd helységek neveikkel illettetnek. Kútfői hasonlóképen számosak, savanyú vizei között leg nevezetesebb a’ Magyarfalvai; fördői között pedig a’ Szentiványi, és Lutskai. Termékenysége e’ Vármegyének középszerű, rozs, árpa, és zab, ’s főzelék is jó terem vidékjein. Barmai szépek, vaja híres, sajtya, turója nevezetes, méhei hasznosak, vadgyai külömbfélék; némelly kőszirtes vidékjein igen számos, és nagy kígyók vagynak. Arany, ezüst, vas, piskóltz is nevezetesen találtatik e’ Megyében. Külömbféle vagyonnyai ez esméretes versekben adattatnak elő:
„Optima sunt in Liptovia
”Et non ubique obvia,
Aurum Boczense,
”Et non ubique obvia,
Aurum Boczense,
Antimonium Dubraviense, Szelniczense nitrum, Gombasense Vitrum, Thermae Lucskenses, Acidulae Magyarfalvenses, Crematum Bobrovicense, Corium Liptsense, Burenda Hradkiensis, Caseus Vichodnensis, Fictilia Rosenbergensia, Pisa Tarnocensia, Scandulae Vazecienses, Rates Rokoltzienses, Ollae Nagy Palugyenses, Asseres Deménfalvenses, Tigni Lehotenses, Corbes Gutfalvenses, Cerevisia Liptsiensis, Martialis Alsó Rásztokiensis, Caro Rosenbergensis, Panis Nicopoliensis, Montes Pribilenenses, Fides Beharfalvenses, Campus Urbiczensis, Siligo Olasziensis, Parochia Rosenbergensis, Ecclesia Okolicsnensis, Limbi Pribilinenses, Larices Bodófalvenses, Salices Felső Rástokienses, Specus Deménfalvenses, Papyrus Szent Mihalyensis, Fons Szentiványensis.
Mind öszve 182 lakó helyek vagynak benne, ’s a’ Szepesi Püspöki Megyéhez tartozik.
