KÉZSMÁRK.
KÉZSMÁRK. Kesmarkinum, Caesareoforum, Käsmark, Kaysersmark. Szabad Királyi Város Szepes Várm. fekszik a’ híres Karpat hegyéhez mint egy órányira kies térségen, Lőltséhez két mértföldnyire, három kisded folyó vizeknek szomszédságjokban. Eredetét három faluktól vette; mellyek Szent Péter Pálnak, Szent Mihálynak, és Kézsmárknak neveznek. Népesedését a’ Magyar Királyok eszközlötték, minekutánna e’ vidéken a’ tatárok egészszen el pusztították. Királyi Várossá lett 1380dik esztendőben LAJOS Királynak uralkodása alatt, midőn ide gyűlekeztek vala a’ Királlyal egyetemben mind a’ Magyar, mind pedig a’ Lengyel Országi Rendek, a’ béke kötés végett. Zsigmond Király is ugyan azt tselekedte itten, a’ ki e’ Várost a’ harmintzadó alól fel szabadította, i. MÁTYÁS Király alatt pedig még nagyobb tekintetre emeltetett, mellyet sokkal inkább öregbített II. ULÁSZLÓNAK Királyi adakozása, a’ tizen hatodik századnak kezdetével; de a’ Lengyelek Lasky Hieronim, 360és Tökölyiek által e’ szép szabadságaiktól meg foszttották; míg 1655ikben III. FERDINÁNDNAK kegyelme által ismét viszsza nyerték vólt szaadságaikat. Nevezetes vala e’ Kir. Városnak Foksz, és Béla Városokkal való igen hasznos perlekedése, mellynek 1543dikban leve szerentsés vége. Súllyos kegyetlenkedést szenyvedtek vala a’ Kézsmárkiak Tökölyi miatt, a’ kinek követőji be ütvén véletlenűl mintegy nyóltz százan a’ Városba igen tetems nagy károkat okozának: a melly zenbonának mivoltát meg vizsgálgatván FERDINÁND Tsászár végét szakasztatta 1659dik esztendőben. Le fizetvén Tökölyinek az adót, azon törekdett vala a’ Város, hogy ismét a’ Királyi Városok közzé számláltassék, ’s száz negyven ezeret igértek, melly annakutánna felével meg kisebbíttetett. Segéllyete vala a’ Várost az említett pénznek le fizetésében Lippai Érsek, és Márjásy Uraság. Véres perlekedése vala e’ Városnak Lőtse Városával, az idegen portékáknak le tétele, ’s közönségesen a’ kereskedési szabadságért 1532-dik esztendőben, midőn I. FERDINÁND, Zápolya Jánossal a’ Magyar koronáért vetekdtek. Nagy óltsóság uralkodott itten 1550dik esztendőben. Szerentsétlenségeket szenyvedett ellenben 1662dikben a’ hírtelen halálozások által, ’s úgyan az eztendőben 12dik Aug. olly rend kivűl való felhő szakadás, vagy zápor vala itten, hogy a’ szörnyű rend kivűl való árvíz, majorokat, ’s egyéb épűleteket, és élő fákat is öszve rontott vala: a’ Karpat hegyén pedig olly nagy föld indúlás vólt, hogy a’ hegyek meg repedeztek, a’ kősziklák le omladoztak, és rajta egy nagy újj tó támadott. 1706dikban könyv nyomtató ház is vólt itten, 1711dikben pedig ismét a’ hirtelen halál uralkodott rajtok. A’ tűz támadások által is károsíttatott vala 1774-dikben, azután pedig ismét újjtsapást szenyvedett 1780-dikban. Bővebb le írását e’ Városnak lásd Krái Jakabnak munkájában. Három Szentegyházai között leg nevezetesebb, az úgy nevezett Sz. Kereszt Temploma, magas toronynyal ékesíttetve, holott a’ Paulinusoknak szép Klastromjok vala; a’ kik e’ Szentegyházban az Isteni tiszteletet ki szolgáltatták. 361E’ Szentegyháznak tornyán vagyon a’ vigáyzóknak lakások, a’ kik mind az óra ütést trombitának hársogása által, mind pedig ha valami szerentsétlenség történnék, szokott jeleik által ki jelenteni szokták. Közel ehez van a’ második Szentegyház félre helyen épűlve, a’ harmadik templom pedig a’ Várnak útszájában, mellyet a’ Paulinusok újjíttattak meg, ’s jelesen fel is ékesíttették. Kivűl a’ Városon pedig a’ felső Kapunál épűlt az Evangelikusoknak Templomjok, oskolájokkal egyetemben. A’ Templom elég tágas, de fából építtetett, az oskola pedig kőböl, és számosan szoktak ide öszve gyűlekezni tanúlás végett.
A’ Tökölyiek Várát, melly hajdan olly pompás, és nevezetes vala, most a’ Város bírja: idősbb Tököly István építtette vala, ’s olly fényesen el készítette, hogy akarmelly Hertzegnek is méltó helyet szolgáltatott; két kő fallal erőssíttetett, és öt tsinos tornyokkal védelmeztetett. Kapuja a’ Város falába intéztetett, ’s néhai birtokosának, és a’ Turzó Nemzetségek tzímerét mutattya veres márványba készítve. Tökölyiek előtt ez a’ hely az Apátzáké vala 1190-dikben. Udvara e’ Várnak tágas; az északi részén lévő régi nevezetes, és a’ Magyar Királyoknak faragott képeikkel díszesíttetett Kápolnája még most is épségben van, ’s hajdani fényét szemlélhetni. Tornya az előtt rézzel vala bé fedve. Jeles Kriptáját nevezetesítette némellyek előtt, az a’ kártékonykodás, midőn 1766dikban némelly katonák, hallván a’ Kriptában el rejtett kintsnek hírét, le ereszkedtek abba, ’s több ragodmányaik között, néhai Gróf Tökölyi Hítvesének Rátóti Gróf Gyulafy Aszszonynak tzínból készűlt koporsóját fel darabolván, el árúlgaták darabonként a’ tzínöntőknek, melly által istentelenkedések, és a’ koporsónak tulajdonosa is ki nyilatkoztattatott. A’ Várnak jobb felől való része igen pompás lakó szobákkal vala ékesíttetve, körűlötte pedig gyönyörű kertek, halas tók, és vadas kertek valának, holott mostan rétek, és káposztát termő kertek vagynak. Hajdani nagy kapuja a’ Várnak még most is épségben van; más belső kapuja pedig a’ Városba intéztetett, mellyen széles torony építtetett, ’s ebben 362vala a’ nevezetes ebédlő palota, holott annak hajdani birtokosa a’ Városi lakosoktól szemlélhetve ebédelhetett. Harmadik mellesleg épűlt fel vonható hídas kapuja a’ Városnak falán által készíttetett, ’s leg inkább nyárban a’ kertekbe való ki kotsizhatásra intéztetett. A’ régi ékessége e’ Várnak már régen elenyészett; de pintzéji még most is nevezetesek. Híres továbbá az a’ vastag Torony is a’ belső kapunál, melly 1433dikban Zsigmond Királynak uralkodása alatt a’ Vármegyének költségével építtetett a’ Huszsziták ellen, a’ kik e’ Várost el égették, és tetemesen meg károsították, sőt számos lakosokat is rabjaikká tettek vala: azután idővel tömlötzé változtattatott, ’s majd puskapor tartó házzá. Számos nevezetes épűletei között leg inkább szembe tűnik a’ Város háza, melly 1461ikben építtetett, jeles tornyával egyetemben. Meg tsonkíttatván a’ szerentsétlen égés által 1170dikben, még sokkal díszesebben megújjíttatott, a’ toron rézzel fedettetett bé, a’ Városháza pedig meg nagyobbíttatott. Nevezetes továbbá az úgy nevezett Urak háza a’ piatzon alatsony toronnyal ékesíttetve, melly hajdan Tökölyiek’ szállása vala, most pedig a’ nagyobb katona Tiszteké. Fegyver tárháza Rákótziak idejekor el enyészett, mérő házok pedig az utólsó tűz után bontattatott el. Több számos jeles épűletek között emlékezetet érdemel Mudrány Uraságnak háza. A’ Városnak három kapuja van, első az úgy nevezett erős épűletű felső kapu délre, második az alsó, vagy Lengyel kapu, régi a’ Vár mellett: harmadik pedig a’ Szűtsök kapuja.
Lakosai leg inkább németek, ’s a’ külső Városbna, és majorokban lakó emberek pedig tótok. Némellyek kereskedés, mások pedig kézi mesterségeknek folytatása által élnek, kik között nevezetesek a’ kék vásznat festők a’ kik kereskedéseiket jó haszonnal, és hírrel folytattyák, mások pedig borokkal, és vásznakkal is kereskednek. Számos Túdósoknak is szűletett helyek, a’ kik felől lásd P. Horányit In memoria Hung.
