HOHT VÁRMEGYE.
HOHT VÁRMEGYE. Comitatus Hontensis, Honter Gespanschaft. Nevezetét vette némellyeknek véllekedések szerént hajdani Hont nevű Ipoly vize mellett épűlt falujától, Bél Mátyás szerént pedig Hunt, vagy Kunt régi német Vezértöl, Belii Notitia Hung. novæ Tom. IV. pag. 526. § 2. 186Két részre osztattatott vala e’ Vármegye első Ferdinánd alatt; de azután ismét öszve kaptsoltatván, most is egy Fő Ispánsághoz tartozik. Nagyobb része neveztetik Nagy Hont Vármegyének, melly négy járásra osztattatott, úgy mint: Báti, Selmetzi, Palásti, és Bozóki járásokra; kissebb része pedig Kis Hont Vármegyének, egy járást foglal magában, és a’ Vármegyétől neveztetik. Hoszszasága e’ Vármegyének mint egy kilentz mértföldet tesz, széllessége pedig majd két, közepén öt, néhol pedig két, több, és kevesebb mértföldeket tesz. Nap keletre szomszédságában fekszenek Gömör, Heves, és Nógrád Vármegyék, nyugotra Bars, északra, Nógrád, és Zólyom, délre pedig Bars, és Esztergom Vármegyék határozzák. Nevezetesebb hegyei Nagy Hont Vármegyének a’ Selmetzi hegyek, mellyek Béla Bánya körűl leg magossabbak, némellyeknek tetője kopasz, mások pedig élő fákkal ruháztattak; oldalai néhol meredekek, és kősziklásak, másutt pedig kellemetesebbek, és külömbféle fűvekkel, ’s fákkal ékesíttettek. Nevezetesek továbbá a’ Börsönyi hegyek, mellyekhez számláltathatnak a’ Perőtsényi, Kementzei, Drégelyi, Maróthi, és Szakolai hegyek, mellyek között magossan áll az úgy nevezett Magosfa hegye, minthogy tetőjétől tiszta időben mind a’ Szepesi, mind pedig a’ Karpat, és a’ Nyitrai fejér hegyek is szemléltethetnek, mellyekhez Zebegény hegye is számlálható. Ezek után következnek a’ Palásti hegyek, majd a’ Szenohradi hegyek, és Szitna hegye, melly az egész Vármegyében leg magossabb, és meszsze ellátást szolgáltat. Több számos, és nagy hegyek is vagynak e’ Vármegyében; de a’ mellyek a’ közel lévő hegységektől neveztettek, erdői is kiváltképen számosok. Folyó vizei között Nagy Hont Vármeyg. első Duna vize, és második Garam vize, mellyek kis részét illetik e’ Vármegyének, harmadik Ipoly vize; ered Nográd Vármegyében, ’s Balassa Gyarmat alatt foly bé e’ Vármegyébe, sok malmoknak forgatásáért hasznos, és szép vidékeket is öntöz, de hirtelen essős, vagy hó olvadáskor gyakorta káros is a’ szomszéd lakosoknak; Szobb felett foly bé 187Duna vizébe. Negyedik folyó vize, vagy patakja a’ Selmetzi bányákra szolgáló víz, melly rész szerént mesterséggel készíttetett, víz tartó tavakból, rész szerént pedig a’ föld, és bányák üregeiből mesterség által tétetik folyóvá, hogy a’ bányászi munka szárazság idején valami akadályt ne szenvedgyen, ’s Bél Matyás azt jegyzette meg felőle, hogy e’ pataknak kútfője, és folyása leg drágább Europában, ’s néha áradások idejekor a’ szomszéd lakosoknak kártékony is, az után Domanik mellett foly el, majd végre Gyérk, és Visk között foly Ipoly vizébe. Ötödik Korpona vize, totúl Krupinitza, ered a’ Pelsőtzi hegyekből, ’s meg haladván Zólyom Vármegyét, Hont Vármegyébe foly bé; ’s külömbféle helységeket nedvesít, ’s Gyerk, és Ság Városa között egyesűl Ipoly vizével; halai aprók, de jó izűek. Hatodik folyó vize a’ Baka Bányai folyó patak, ered a’ szomszéd hegyekből, ’s külömbféle kútfői vagynak, rendes folyása Mikovinyinek intézete szerént készíttetett, Varsányon alól, Kis Kérnél Garam vizének egy ágával egyesűl, ’s azután Szikintzének is neveztetik. Több számos kissebb folyó patakjai is vagynak e’ Vármegyének, úgy mint a’ Csábrági, ’s a’ többi, mellyek malmoknak forgatásaira alkalmatosak.
Fördői között nevezetes a’ Győgyi, és Szántói meleg fördők, mellyek büdös köves szagúak, és külömbféle nyavalyákban használatosoknak állíttatnak; fakadnak kősziklából, a’ mellyben fördésre való hely is készíttetett. Számos savanyú kútfői között nevezetesebbek: 1zsőr, a’ Selmetzi járásban a’ Szántói borkút, melly kedves izű, és a’ lép fájóknak, ’s nehéz gondolatú embereknek kiváltképen használatos. Magyarádi savanyú víznek is neveztetik, mint hogy szomszédságában helyheztettetett. 2dik A’ Szalatyeni savanyú víz, mellyet Sós víznek is neveznek. A’ Báti járásban pedig a’ Győgyi, és felső Palojtai savanyú vizek. Tollius idejekor a’ Selmetzi bányákból is fakadott vala savanyú víz, a’ Körmötz bánya felé vezető útban. Orvosi erejű vizei között pedig nevezetesek a’ Bakabányai, és Drsenitzi kút fők, mellyek a’ gelyvát lassanként el oszlattyák. 188Térségei jó termékenységűek, de némelly hegyes vidékje nehezen miveltetik; főzelékjei között leg nevezetesebb a’ Bozóki borsó, melly az egész Országabn, a’ Lőtsei után foglal helyet. Borai között nevezetesebbek a’ Szudeni, Pecsenitzi, Vinari, Moravi, Nádasi, Prándorfi, vagy Tót Bakai, ’s a’ t. Középszerűek a’ Báthi, harmadik osztálybéliek pedig, a’ Rakontzi, és Ipoly vidékje mellett termő borok.
Bányáikban ásattatnak gazdagon arany, ezüst, ólom, réz, és vas; ’s drága külömbféle kövek is találtatnak e’ Vármegyének hegyei kőzött. Levegője, kivévén némelly Bányák körűl, kiváltképen egésséges, és jó lakást szolgáltat.
Nevezetes egy része e’ Vármegyének, Kis Hontnak neveztetik; melly t. i. nap nyugotra Nógrád, és Zólyom, északra pedig, sőt délre is Gömör, és majd Nógrád Vármegyéknek határ széleivel vétetik körűl. Hossza Kis Hont Vármegyének Tiszóltztól Rimaszombatig három, szélessége pedig Szuhától, Tót Hegymekig egy jó mértföldet tesz. Térsége nem nagy, és egyenetlen; de néhol kivált, gazdag termésű. Hegyei között nevezetesebbek: 1szőr a’ Tiszoltzi hegyek, mellyek néhol darabosak, és kőszirtesek is; de nagyobb része külömbféle szép élő fákkal ruháztatott, és kedves ízű kútfők által nedvesíttetnek. 2dik A’ Klenótzi hegyek, mellyek mintegy két mértföldnyire terjednek, ’s mind szép élő fákkal, mind gazdag legelővel meg áldattattak. 3dik A’ Kokavi hegyek, kissebb hegyek továbbá, a’ Rima Lehotai hegyek, mellyek Cseh Brezóig terjednek, azután a’ Pileni, Hatsavai, Nyusteni, Likéri, és Brezói hegyek. Folyó vizei között emlékezetet érdemel 1szőr Rima vize; ered a’ Tiszoltzi nagy hegyekben, ’s minekutánna külömbféle folyásokból egysűlne, Fűrész alá foly; azután Hatsava, és Nyustya felé, innen külömbféle Helységeket nedvesítvén Várhótzon alól, Új Rimával, ’s Luznó patakjával egyesűl. Meg haladván pedig Rimaszombat Városát, Jánosi felé foly, ’s Gömör Vármegyében Lénárdfalván alól Sajó vizébe ömlik. Apró külömbféle halai, és rákjai is igen jó izűek, de áradások idején a’ réteknek, és vetéseknek is károkat szokott 189okozni. 2dik Folyó vize Szuha patakja, essős időkben hirtelen fel szokott dagadni, szárazságban pedig el fogy, Fazekas felé foly, majd Zaluzsa felé, az után pedig meg öregbűlvén Osgyán felé, ’s Darótznál foly által Nógrád Vármegyébe. Patakjai külömbfélék. Vidékje e’ kis Vármegyének többnyire hegyes, és völgyes, márháji jók, vadgyai kivált a’ nyúlak, és szárnyas állatok számosak. Orvosi sok féle hasznos fűvek is találtatnak itten. Fördői nintsekek; ezek helyett ellenben számos savanyú kútfői vagynak, ú. m. a’ Szuhai, Pudeki, Fazekas Zaluzányi, Sussáni, Hesényi, Osgyáni, Rima Brezói, és Tiszoltzi bor kútak. Lakó helyei mind öszve ez egyesűltt Nagy, és Kis Hont Vármegyének 273. ’s az Esztergomi Érseki, és a’ Rózsnyói Püspöki Megyékhez tartoznak.
