HEVES VÁRMEGYE.
HEVES VÁRMEGYE. Comitatus Hevesiensis, Hevescher Gespanschaft. Nevezetét vette Heves Városától. Egyesíttetvén Kűlső Szólnok Vármegyével, szélessége nap kelet felől, nap nyúgot felé Hatvan, és Poroszló között, mint egy hét mértföld, hoszsza pedig Bekőtzétöl észak felé tizennégy mértföldet tesz. Határos e’ Vármegyével egy felől Nógrád Vármegye, más felől pedig Békés Vármegye, Maros, és Berettyó vize pedig a’ Nagy Kunságtól választyák el, mint Zagyva vize a’ Jászságnak határ szélétől: Borsod Vármegyét ellenben nap kelet felől Eger vize határozza. E’ Vármegyének tsak nem egész vidékje kies; mivel külömbféle hegyek, halmok, szép erdők, és térségek által 168vidámíttatik. Hegyei között, sőt az egész Országban is leg nevezetesebb Mátra hegye, melly Nógrád Vármegyének szélétől terjed Heves Vármegyének végéig, külömbféle magosságokra emelkedett tetőjével Borsod Vármegyébe, a’ honnan mintegy bal felé fordúl Gömör Vármegyébe. Erdőji fákkal, és külömbféle vadakkal igen gazdagok, ’s az egész hegy bástya gyanánt választya el Hazánkat Morva Országtól. Terjed hasznosfalvától kezdvén Zagyva vizének völgyétöl fellyebb még fellyebb emelkedve Tarna vizéig, vagy Sirokig hat mértföldnyire, szélessége hol három, hol pedig több mértföldet tesz. Meredekség nélkűl való alsóbb részei egész majd Hatvanig szőlő hegyekkel boríttatnak, Gyöngyös felé fekvő része pedig Kékes hegynek neveztetik. E’ nagy hoszszas hegyen kivűl, mellynek külömbféle bányái is vagynak, még mint egy negyed része e’ Vármegyének erdős kissebb hegyekből áll, tserjés ligettyei is vagynak, szépen fekvő termékeny jó nagy térségein kivül.
Folyó vizei között leg nevezetesebb Tisza vize, melly Poroszlónál, Borsod, és Szabolts Vármegyék’ szélén két ágra szakad, ’s eggyike nagy, másika pedig kis Tiszának neveztetik, harmadik ága pedig Taksonnál foly Kúnhegyesig, holott mind a’ réteket nedvesíti, mind pedig számos marháknak alkalmatos itató helyet szolgáltat, Kúnhegyestől délre Bánhalom felé fordúl ’s rajta hídason járnak, azután Kartzag Újszállás, majd Berettyó vize felé foly, ’s halakkal kiváltképen bővelkedik. Berettyó víze pedig a’ Kúnságból foly e’ Vármegyébe Túr Városa körűl, ’s Körös vizébe foly bé. Ezek e’ Vármegyének a’ Tiszántúl lévő folyó vizei. Nevezetes folyó víze más részről Zagyva vize, melly e’ termékeny Megyét Pest Vármegyétől elválasztya. Eredetét veszi Mátra hegyének háta megett, ’s elejénte tsekély patakotska, míg több folyókkal nem öblösíttetik. Tarna, és Gyöngyös folyó vizek is hasznosan nedvesítik e’ Megyének némelly vidékjeit. Továbbá pedig Bene vize is emlékezetet érdemel, nem annyira nagyságáért, mint hasznos voltára nézve, mivel igen számos malmokat, ’s kallókat is forgat, és kivált 169nagy szárazságban a’ körűl lakó vidéknek hasznos szolgálatokat tesz. Három kút főkböl fakad az úgy nevezett Kékeshegynek oldalából. Nagyobb folyó vize e’ Vármegyének Eger vize, melly hasonlóképen hasznos; de áradások idején ártalmat is okoz a’ szomszéd lakosoknak. Több kissebb folyó patakjain kivűl hasznos kút fői is vagynak e’ Vármegyének, mellyek között leg nevezetesebb a’ Parádi savanyú víz: de a’ Retskeni kút főnek is szép tulajdonsága van. A’ mi pedig e’ Vármegyének térségeit illeti, azok többnyire jó termékenységűek, ’s valamint jó búzája, gabonája, árpája, zabja, dohánnya, bora, sajtya, vaja bőven van, úgy levegője is jó van, és kedves lakó helyet szolgáltat.
Lakosai leg inkább Magyarok, a’ kik lakó helyeket, ha változtatni kénteleníttettek is, mindazáltal jobb idő jártával ismét el foglalák azt; tótok is jó számmal vagynak, Németek pedig leg inkább a’ Városokban, és némelly újab helységekben.
Fő Ispánsága e’ Vármegyének egész Szent Isztván Királynak idejétől ólta, mindenkor az Egri Püspöki székhez tartozik. Az egész Vármegye négy járásra osztattatott, úgy mint: a’ Tarna mellyéki, Gyöngyösi, Tisza, és Mátra mellyéki járásokra. Mind öszve 252 lakó helyek vagynak benne, ’s az Egri, és a’ Vátzi Püspöki Megyékhez tartozik.
