HATVAN.
HATVAN. Elegyes magyar, és német mező Város Heves Vármegyében, földes Ura H. Grazsalkovich Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Zagyva vize mellett, Pesthez, Egerhez is hat mértföldnyire. Hajdan Dancsiaknak kastéllyával ékeskedett 1544dik esztendőig, míg a’ Törökök diadalmaskodván mindenfelé, a’ kastélyt fel nem gyújtották, és magok Egerbe vonák bé magokat. Látván e’ helynek alkalmatos voltát, meg parantsolá Mechmet Delikurtnak, hogy az el égett kastélyt nem tsak 152fel építtesse; hanem egyszersmind sántzal is körűl vévén, azt meg is erősíttse, ’s e’ szerént a’ Budaiak nagyobb bátorságban maradhattak, és az Egriekkel gyakorta villongásokat tettek. MDXCIVben pedig Aprilisban öszve szedvén Tiefenbach Tsászári Vezér hadi népét, meg szállá Hatvant, és ostromlotta vala. Meg hallván azonban, hogy az ostromlottaknak Jászberény felől segedelmek érkeznék, kéntelenítetett el osztani erejét, ’s Túrhoz közel az ellenséget meg támadván, két óráig tartott kemény viaskodások után azon szép győzedelmet nyertek, mert a’ mieinkből mint egy százan estek el, az Ozmanok közzűl pedig nevezetes Tiszteken kivűl többen 3000nél. Ez eset után észre vévén, hogy Szolnokról lisztet, és más féle eleségeket akarnának az Ozmanok a’ Budaiaknak szállítani, Balassa Ferentz meg tamadá őket alatta valóival, ’s azokon is győzedelmeskedett, és nagy zsákmánnyal tére viszsza. Mintegy száz ezer Török, és Tatárság érkezék ezután segedelmekre, ’s már Pest felé közelítettek, mellyet a’ mieink mihelyt meg tudtak, azonnal fel óldották az ostromot; és Kassára méne az ostromló Vezér. Minekutánna pedig 1596dik esztendőben Maximilián Hertzeg Vátzot meg vette, Hatvan alá szállítá ostromló táborát, és azt tűzzel, vassal sürgette. Történt azonban, hogy nehány napok múlva, mintegy 300 válogatott Ozmanok Árszlán Vezérjeknek engedelmével az ostromlókra, és azoknak eszközeikre rohantak, ’s nem kevés galyibákat okoztak vólna, hogy ha Pálfy őket a’ viszsza vonúlásra jókor nem kénszerítette vólna. Ez után még nagyobb erővel ossromoltatott vala Hatvan Vára, ’s már nem tsak a’ falak, hanem a’ torony is, mellyből a’ mieinkre tüzelének omladozni kezdett, ’s papjaik is imádságra késztették a’ népet; Árszlán pedig ifjúi idejének meg haladásával mind ezekkel keveset gondolt, ’s bátorságában meg nem tsökkent, sőt midőn a’ Vár az ostromlóktól fel kérettetett, nem is felelt vala reá. Végre tsak ugyan megtörettetett erejek, és a’ Vár is elfoglaltatott, a’ bent lévőknek nagy öldöklési szenyvedésekkel; mert épen senkinek sem kegyelmeztek meg 153a’ győzők. Ekkor az erőssége is el rontatott a’ Tsászáriak által, mellyet az Ozmanok ismét fel építettek, és idővel Rozvurmnak elég bajt okozott, hogy az Egri, és Budai Ozmanok eggyesűlését meg gátolhassa, a’ ki is minekelőtte táborával maga meg érkeznék, előre küldötte Sulczot, és Nádasdit mint egy 600 magyar, és német kátonákkal, kikre a’ Várbéliek ki rohanván, véres tsatát szerzettek közöttök, ’s mind a’ két részről lett némelly jó Vitézeknek el esések után, viszsza nyomták vála az Ozmanokat a’ Várba. Az után pedig ágyúzás, és ostromi erő által, tsak ugyan kénszerítették az Ozmanokat a’ fel adásra, szabad elmenetelt engedvén nékiek Szólnok felé MDCIIIdik esztendőben pedig, hallván a’ Várnak Kapitánnya, Házán Passának jövetelét 10 Septemberben, félelem rejtezék szívébe nagy erejétől, fel gyútatá a’ Várat, és el hagyá; az Ozmanok pedig szépen el foglalák, és ismét meg erősítették. Végre pedig 1678ban Mercz, és Häusler Vezérek által viszsza vétettetett; de hallván, hogy az Ozmanok nagy Várad felől, Szolnok felé roppantt erővel tolodnának előre; jónak ítélték a’ Várnak le rontatását, melly idő ólta hamva alá temettetve van. Ékesíti e’ Várat Hertz. Grazsalkovich Uraságnak szép kastéllya, és a’ Városnak Szentegyháza, mellyhez Prépostság is kaptsoltatott. B. Orczy Uraságnak is szabad udvara vagyon itt, nevezetes vámja is van Zagyva vizén, és ahoz közel az Uraságnak malma, a’ Város nevezetesen szaporodik ugyan, mindazáltal régi népességéhez nem hasonlítható. A’ Kaputzinusoknak Klastromjok is vala itten, de 1797ben kotyavetye által eladattatott, minden vólt vagyonnyaikkal egyetemben. Serház is van benne. A’ piatzon leg szebb épűletei, és némelly rátzoknak kereskedő bóltyaik szemléltetnek. Határja nagyobb részént termékeny, ’s görög dinnyéje nevezetes, szőleje alkalmatos, réttyeinek némelly része kétszer kaszáltatik, legelője marhájoknak elég, nevezetesebb piatzozása Pesten, és fája szűken van.
