GYŐR VÁRMEGYE.
GYŐR VÁRMEGYE. Comitatus Jauriniensis, Raaber Gespanschaft, Rábszka Sztolitze. Nevezetét vette e’ Vármegyének fő Városától, hajdan Gewte Vármegyének írattatott, mellyet némelly deák írók is követtek. Gewrinensis Comitatus, vel Episcopatus Gewrinenis. Történt vala pedig ez, mivel az ő betűt, a’ Magyarok hajdan w betűvel írták vala. Vidékje e’ Vármegyének négy szegeletű forma; de valamivel hoszszabbkább, ’s egész kerűlete mint egy huszon öt mértfőldet tesz. Szomszédságában fekszik egy felől Komárom Vármegye, más felöl Posony, és Moson Vármegyék, nap nyugot felől Sopron Vármegye, dél felől pedig Bakony erdeje, és Veszprém Vármegyével határoztatik. Vidékje kiváltképen termékeny, ’s mind búzát, mind gabonát, mind zabot, mind pedig bort eleget hoz. Fekvése is kies, főképen ha Szent Márton hegyéről szemléltetik, egész gyönyörűséggel legeli az emberi érzékenységet. Bort termő hegyei között nevezetesebbek a’ Csanaki, Kis, és Nagy Baráti, Nyúli, Etsi, Ravaszdi, és a’ Szent Márton hegyén termő borok, az után a’ Pázmándi, Tapi, Nyalkal, Csanaki, Méhfői. A’ Fői, és Kis Petsenyi hegyek pedig szűken teremnek ugyan; de borai kiváltképen egésségesek. A’ Győri borok is egésségesek, de három, vagy négy esztendő múlva meg gyengűlnek.
Hegyei Sz. Márton hegye, és a’ Sokorói hegy. Tűzi fája a’ Vármegyének népes voltához képest kevés, erdői a’ Bakony tövében. Sokorón, Tét, Tinyő, Csikvánd, és Malomsok körűl: a’ honnan szokták Győrbe is szállítani a’ tűzi fát.
86Folyó vizei között leg nevezetesebb 1szőr Duna vize, melly Posony Városánál két felé szakadván, keskenyebb ága a’ Moson Vármegyei Mezőségen foly, mellyet meg haladván Győr Vármegyébe szakad a’ Hédervári mezőn, és innen Győr alá foly, ’s minekutánna Rabtza, és Rába vizeit öblébe fogadta, Gönyűnél ismét öszve foly, a’ Posonyi vidékjénél el szakadott ágával. Középszerű, és nedves esztendőkben hajókázható, ha ellenben szárazságok vannak, néhol által lehet öblét gázolni, vize külömbféle halakkal, és vizával is bővelkedik.
Ildik Folyó vize Rába, melly a’ régiektől Arrabó vizének hívattatott. Bé foly e’ Vármegyébe Sopron Vármegyéből, Malomsok falunál, keskeny, de mély, és zavaros vizével, ’s Győr Városának erősségére van; vize nem olly jó, és nem is olly egésséges mint a’ Duna vize, sőt néhol nádakkal is gazdag iszapos feneke.
Illdik Folyó vize Rabtza, melly Sopron Vármegyéből foly, Bősárkányt meg haladván Győr Vármegyébe a’ Kapi mezőségen, ’s foly tiszta vizével Győr alá, holott a’ lakosok által tisztátalanná tétettetik, e’ folyó víz felől szokták a’ Győriek mondani: „A’ ki egyszer Rabtza vizéből iszik, az Győrből többé el nem mehet.“
Több kissebb folyó vize, Csiles, és Pausa. Tava is van e’ Vármegyének, melly Kónyitónak neveztetik, a’ mellette lévő helységtől. Halászattya hasznos; de vadászattya nem nevezetes. Orvosi erejű kút fő is van benne Téténnél, melly sokaktól látogattatik.
Mind öszve 134. Lakó helyek vagynak benne; ’s a’ Győri Püspöki, és Esztergomi Érseki Megyéhez tartozik.
