GYŐR. DIÓS GYŐR.
GYŐR. DIÓS GYŐR. Magyar mező Város Borsod Vármegyében, földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, reformátusok, és kevés evangyelikusok, leginkább magyarok, és kevés svábok, fekszik a’ Várhoz közel, ’s terjed a’ Dios Győri huta felöl fel felé. Hajdan nevezetes Város vala, és kőfallal körűl vétettetve, mellynek omladékjai még az előtt szemléltethettek. Templomja is nagy, és méltóságos vala; de az időnek viszontagsága ezt is meg emésztette. Volt itt első Remete Sz. Pál Szerzetének hajdan nevezetes Klastromja, mellyet Borsódi István Magyar Országnak Nádor Ispánya 1304dik fundált, annakutánna Erzsébet királyné, Lajos, Zsigmond, ’s Mátyás, nagyon meg gyarapították jószágokkal, az oltári Szentségnek tiszteletére. Építtetett ugyan azon Szerzetnek, Győr felett való erdőknek allyán, Borsód Palatinus más Klastromot is, a’ Sz. Léleknek tiszteletére, ’s jószágokkal meg is erőssítette 1313. esztendőben. Mostani épűletei többnyire alatsonyak, mellyek között nevezetesebb a’ Királyi Prefectusnak, és más tiszteknek lakó házaik, Fördő is van itten, de vize melegíttetik. Vidékje gyönyörű, és termékeny, Miskoltzi piatzozása közel, a’ hol minden terméseit hasznosan el adhattya, legelője elég, és jó, fája tűzre, és épűletre, kereskedésre jó módgya, szőlö hegyei tágasak, és jó borokat teremnek, malma helyben, szántó földgyei két nyomásra vannak fel osztva, mellynek némely része meg kivánnya a’ trágyáztatást, más részen pedig midőn nagy záporok vannak, a’ víz által kárt szenyvednek lakosai, első Osztálybéli.
