GYŐNGY.
GYŐNGY. Gyűngyes. Oláh falu Szatmár Vármegyében, földes Ura G. Károlyi Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik Kraszna vizéhez közel, Béltekhez pedig más fél mértföldnyire, 81határos Géressel, és Akossal, melly a’ Szilágyságban Erdélyben vagyon, határbéli szántó földgyei három nyomásbéliek, de soványak, azért tsekélyen termik a’ búzát, zabot, és tengerit, piatza Belteken, és Károly Városában, második Osztálybéli.
GYÖNGYÖS. Népes magyar mező Város Heves Vármegyében, földes Urai Hertz. Grazsalkovich, B. Orczy, Almásy, B. Haller Sámuelnek maradékai, és B. Hunyady Uraságok, lakosai többnyire katolikusok, és reformátusok is, fekszik Gyöngyös Püspökihez nem meszsze, Egerhez pedig öt, Hatvanhoz két mértföldnyire. Nevezetének eredetét némellyek szerént a’ keresztűl folyó pataknak, tiszta habzásától vetet, mások szerént pedig az erdejében teremni szokott sok gyöngyöktől, mellyekből lép készíttetik. Eredete igen régi, és a’ Magyaroknak leg régibb ideje körűl határoztatik, némellyeknek véllekedések szerént, de bizonyosan nem állítható. Hogy az Ozmanoknak birtokokban vala, bizonyittyák azok az íratok, mellyek által itten a’ Szerzetesek meg erőssítettek, sok viszontagságokat szenyvedett a’ Hazának nyomorúságos változásaikor, a’ mint Istvánfi, és más történek irók felőle emlékeznek. Épűlettyei között leg nevezetesebb, a’ Szent Bertalan tiszteletére épűltt, ’s két tornyokkal ékesíttetett Város nagy Szentegyháza, melly az egész Várost ékesíti, belső tágas boltozattya, 22 oszlopokon áll, és sok óltárokkal, ’s jeles festésekkel ékesítetett. Nem meszsze vala ehez a’ Jézsuita Szerzetebéli Atyáknak épűlettyek, és híres oskolájok, melly Lippai Érsek által állíttatott fel, most Almásy Uraságnak birtoka. Második Templomja, melly az előbbinél sokkal régibb, a’ Városnak nap kelet felől való szélénél van, melly Szent Erzsébetnek a’ B. Szűz Máriához tett köszöntésének emlékezetére szenteltetett, mellette van a’ Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáknak épűlete, melly az egész Országban leg számosabb Klastrom az említett Szerzetes Atyáknak Klastromaik között. Fel állítóji Bátoriak valának ’s az után Korvinus Mátyás, Albert, és más Királyok, sőt még a’ Törökök által is meg erőssíttettek. Harmadik az Ispotálybéli 82Templom. Negyedig pedig a’ tót útszában lévő, melly Szent Urbánnak emlékezetére szenteltetett, eztet a’ Jészuiták birták, és díszesen meg is újjították: kár, hogy mostan nagyobb gond nintsen reá, mert az esső által származott nedvesség, ártani kezd belső bóltozattyának. Más épűletei között nevezetesebbek az említett birtokos Uraságoknak házaik. Jeles a’ Város háza is, közönségesen pedig a’ szebb épűletei e’ Városnak a’ Csapó, és Solymos útszákban vagynak. Nevezetesíti e’ helyet továbbá a’ Szent Ferentz Szerzetebéli Atyáknak belső, és a’ Városnak gyarapodásában lévő Oskolája, mellyek között a’ deák oskolában számos ifjak kezdenek sokasodni, minthogy e’ hely mind óltsó, mind a’ tanúló ifjaknak kiváltképen alkalmatos. Öregbíti ezt, külömbféle munkáji, ’s hoszszas tanításai által az egész Hazában esméretes, Szuhányi Ferentz helybéli Director Úrnak példás szorgalmatoskodása. Itten szűletett a’ többek között Fekésházy György Úr is, a’ ki magát a’ marháknak orvoslását targyazó munkái által, jelesen esméretesítette. Lakosai rész szerént kézi mesterségek által, rész szerént pedig föld mivelésből élnek, borai jók, és középszerűek, ’s bőven teremnek. Nevezetes e’ Város felől az, hogy némellyek véllekedések szerént Magyar Országnak a’ kellő közepén állíttatik fekvése, melly kiváltképen kies, és levegője is egésséges. Meg jegyezhető az is, hogy itten a’ lakosok, sok szamarakat, ’s öszvéreket tartanak a’ takarmánynak meg kémellése végett, ’s nem kevés haszonnal. Határbéli földgye középszerű, folyó vizén malma, helyben piatzozása, és Országos vásárjai is jók, legelője szűk, réttyei jók; de mivel fája, ’s legelője kevés, a’ második Osztályba tétetett.
