FÜLEK.
FÜLEK. Hajdani omladozott Vár Nógrád Vármegyében, földes Ura Gróf Koháry Uraság, eredetét vette a’ köz régi beszéd szerént, egy Filep nevezetű juhásztól, a’ ki juhait őrízdegélvén, véletlenűl valami nagy kintsre 696talált, és az által meggazdagíttatván, e’ Várnak alapját, ’s falait is ő építtette, sőt a’ hajdan olly nevezetes Bebek Nemzetség törzsökének is állíttatik. A’ Vár egy kősziklás helyen épűlt vala, minden felől térséggel körűl vétettetve, ’s mintegy felén a’ nagy kősziklák miatt majd hozzá jarúlhatatlan. Nevezetes erősség vala, mintegy 1262dik esztendő körűl, ’s a’ természet, és mesterség által helyesen építtetett. Az egész erősségnek három része vala, az alsóbb részében a’ Várat óltalmazó, ’s erőssítő épűletek, a’ másodikban a’ kősziklai kút, vagy víz tártó, a’ puskapor ház, és foglyoknak számokra rendeltetett mély tömlötz, a’ leg felsőbb részében pedig az óltalmazásra készíttetett épűletek, és nyílások, mellyekből az ellenségre tüzelhettek. Egész épűlete pedig oly móddal vala alkotva, hogy egyik a’ másikának ne tsak erőssítésére lehessen; hanem hogy ha egy része elfoglaltatnék is, a’ másik magát óltalmazhassa az ellenségnek ereje ellen. Kiváltképen megerőssítette vala azt Bebek 1551dik esztendőben, de azután mint hogy szelső erősség vala a’ több Bánya Városok előtt, külömbféle terhes hadi viszontágságokat szenyvedett. Ugyan is 1553dik esztendőben egy fogságban lévő szeretsén által, a’ ki a’ tisztátalanságot egy ablakon leereszti vala a’ Várból, alattomban való álnokság által, 100 aranyért feladattatott a’ Törököknek, a’ kik Hamsa vezérlése alatt az említett ablakon bérohantak vala; ’s ezeknek jármok alatt vólt mintegy negyven esztendeig, míg Pálfy, és Tiffenbach vezérlések alatt 1593dik esztendőben ismét viszsza vétettetett, ’s az Országnak nagy részét felszabadíták vele együtt, a’ Török járom alól. Szánakozásra méltóképen bántak vala az időben az Ozmanok a’ Keresztyénekkel, mert a’ körűl lévő Városokból, ’s falukból rabokká tévén, éjjel a’ Templomba zárák vala, és 1584dikben nyilván árúlták kedves Attyafiaiknak. Azután pedig a’ polgári hadak alkalmatoságával, Botskai hódította meg e’ Várat, két hónapi ostromlása után, és a’ víznek nagy fogyatkozása miatt 1604dik esztendőben. Új hadi ostromot szenyvede azután Tökölyi, és az Ozmanoknak 697segéllő serege által 1619dikben, a’ ki, hogy a’ Várhoz könnyebb móddal juthatna, magához hivatá az Egri Várnak Kapitánnyát, Frak Andrást, a’ kinek itten háza vala, hogy azt gyújtaná meg, mellynek óltásakor az ostromlókkal könnyebben bánhatnának, de ez istentelenség jókor kitudódván, teste négy részre szakasztatva kifüggesztetett a’ szemlélésre. Ámbár kivűlről is egész lehetőséggel ostromoltatott vala a’ Vár, ’s belől is sokan óhajtották az ínség miatt e’ Várnak feladattatását; mindazáltal a’ Várnak Fő Igazgatója Gróf Koháry semmit sem kívánt tudni felőle, míg arra erővel nem kénszeríttete. Annyira felindúlt vala Tökölyi Gróf Kohárinak ez állhatatoságáért, hogy fogoly léttekor előtte ülvén, majd tsak meg nem fosztá kardgyával betses életéről. Valamint jó Vezérjének; úgy a’ Várnak is elég sanyarú, sőt végső romlása vala, mert az Ozmanok által felgyújtatván, mint hogy a’ puskapor ház is fellobbant, az egész Vár gyászos omladékjaiba temettetett. Vezérje pedig Gróf Koháry keserves tömlötzre vettetvén, majd két esztendeig száraz kenyéren, és vízen tartattatván, tsak nem halálra sanyargattatott, a’ nagy éhség által; először a’ Regétzi Várba, azután Munkátsra, ’s majd Ungvárra vitettetett, mellyet midőn a’ Tsászáriak meghódítottak, Gróf Koháry is kiszabadúla sanyarú fogságjából, ’s hívségéért három Tsászárok által, méltóképen megjutalmaztattatott.
