DUNA. hajdan Danuvius, most Danubius, Donau
DUNA. hajdan Danuvius, most Danubius, Donau, leg nevezetesebb folyó víz Magyar Országban. Eredetét veszi Svéviában, az előtt Abnome, most Koltenberg nevű hegyből, ’s kezdeti eredeténél két Brige, és Brege nevű patakotskák által öregbíttetik, míg 1040, Fortvangenen felűl pedig 640 lábnyi meszszeségröl Donasingen nevű faluig érne, a’ honnan némelly irók eredetét venni állíttyák. Valóságos 535képét mind eredetének, ’s mind folyásának, lásd Gróf Marsiliusnak betses munkájában, e’ tzím alatt: DANUBIUS Pannonico Mysicus, observationibus Geographicis, Astronomicis, Hydrographicis, Historicis, Physicis perlustratus, et in sex Tomos digestus Hagae, et Amstelodami 1726. in fol. Tom. 1. E’ munkabéli rajzolatok szerént, míg Duna vize Bétshez Kahlenberg hegyéig folyna, már 53 folyókkal nevekedik. Bé folyván pedig Ausztriából Magyar Országba, Poson Vármegyében Csún felett (Sandorf) két ágakra szakad, ’s a’ híres Csalóköz szigetét formállya, és egy része Poson, más része pedig Moson Vármegye felé foly Győr Városához, holott egyik ága Rába, és Rabcza vizek által öregbítetvén Rév Komárom Városánál foly ismét öszve. Azután pedig Esztergomnál Garam, ’s majd Ipoly vizével öregbíttetik. Szigeteit lásd tulajdon neveik alatt. Visegrádon alól is szigeteket hagy maga után. Meg haladván Mohátsot Eszéken alól Dráva vizét is kebelébe fogadgya Almásnál, Vuka vizét Vukovárnál; Palánka körűl pedig ismét öt nagyobb, és két kissebb szigeteket formál, melly külömbféle számos szigettyein kivül Gardinovátzon alól jó nagyságú tavat is hágy maga után. Tételnél pedig Tisza vize is belé foly, Új Palánkánál Kraszna vize, az Ország szélénél Olt vize, Belgrádnál Száva: Orsova, és Csernetz között pedig Trájánus hídgyának maradványai szemléltethetnek. Azután Oláh, és Bolgár Ország között elfolyván Török Országnak vidékjeit nedvesíti, ’s ottan is valamint Magyar Országban külömbféle jó ízű halakkal kedveskedik: végre pedig a’ fekete Tengerbe foly, holott is meszsze még tartya mind színét, mind édes, és jó ízét.
