DRÉGELY.
DRÉGELY. Hajdani Vár Hont Vármegyében, földes 524Ura az Esztergomi Érsekség. Nevezetét vehette jeles fekvésétöl, e’ szótól derékhely. Épségében lévén, két udvara vala, belső, és külső, mellyek egy szoross ajtó által egyesíttettek: a’ külső udvarban mély kúttya vala, a’ belsőben pedig esső vizet tartó alkotmány vala készítve. 1438ban ajándékozá rész szerént ALBERT, IIIdik György Palochi, Érseknek, rész szerént pedig annak birtokában megerőssítette. Meghalalozván pedig az 1439ben, Széchi Dienesnek, a’ ki Lászlónak részét oltalmazván, e’ Vára elég gondot adott a’ jó karban való feltartásra. A’ Varnai, és Mohátsi ütközetek után pedig szélső oltalmazó erősség vala, ’s a’ Királyi katonák által őríztetett. Azután pedig 1552dikben Alis Eunuchus Budai Passa által keményen ostromoltatván megvétettetett, a’ mint Istvánfi leírta (a) Libr. XVIII. p. 330.) Igen jelesen oltalmazta ugyan e’ Várat néhai Vitéz Zondi György; de a’ Várnak épűlete gyenge lévén, a’ nagy ostromló erő ellen nem diadalmaskodhatott: hív vitézsége, ’s nagy batorsága nyilván kitetszett a’ Várat felkérő Vezérhez küldött feleletéböl: mellyen az Ozmanok felindúlván azonnal a’ Várra rohanának, és azt hatalmok alá hajtották; és az után bírtokokban is vala negyven esztendeig, ’s még inkább meg is erőssítették, fa kastélyt, vagy Drégely Palánkát építvén hozzá. Viszsza szerzette annakutánna a’ Nagy Pálfy Miklós, félelmet öntvén az Ozmanoknak szívekbe minden vér ontás nélkűl. Megerőssíttetett vala ugyan ennek birtoka 1606dikban a’ Zsitva Toroki békeség kötés által, és közönséges Ország rendelése is tétetett annak megerőssíttetése felől; de 1649. Septemberben éjjel reménytelenűl az Ozmanok által elfoglaltatott; ’s az ólta nem is építtetvén meg, hanyatlássában hagyattatott.
