CSATKA.
CSATKA. Magyar falu Veszprém Vármegyében, a’ Bakonyban, földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Szent Pál Szerzeteseké vólt, fekszik Sárnak szomszédságában. E’ helységnek lakosai a’ Győri Szent Márton, ’s Szent Benedek hegyéröl származván szállottak meg, e’ vad erdős völgyes helyen, hajdan tágas templom és klastrom épűletének leomlott fal maradványi látszatnak, mellyet Konth Miklós, Magyar Országnak Palatinussa 1361. esztendőben fundált vala, a’ közönséges pusztúlást ez is hamvaiban sirattya. Romlása után adózott a’ Pápai Paulinus Conventnek. 1761dikben ásattatott itt ki, egy nagy fejér márványból faragott siralom kő, mellyen még megismértettek e’ metszett betűk: MAGNIF. ACACIUS, de a’ munkásoknak gondviseletlensége miatt ketté tört. 139 esztendő is megismértetett rajta; de a’ negyedik szám eltsorbúlt, a’ kő élén ezek a’ szavak állottak: Rursum circumdabor pelle mea, et in carne mea videbo Deum salvatorem meum. – reposita a’ többit nem lehetett olvasni. Régi halas tavaknak is maradtak némelly jelei. Tsudalkozásra méltó, hogy mintegy nemzeti természetet megváltoztatva jöttek ide hajdan a’ Magyarok, kik inkább egyenes térséget szeretik, mert az élelmekre való 382földet is, sok fáradsággal kellett a’ hegyes oldalakban sürű erdőböl kiírtani, ’s annyi térséget is alig lehete a’ ligetes erdőség közt találni, holott hajlékoknak való egyenes helyet találhattak vólna, földgye meglehetős, legelője elegendő, réttyei középszerű szénát teremnek, fája épűletre, és tűzre bőven, malma helyben, és szomszédságban, szenet is égetnek, és Győrben szokták elárúlni, középszerű vagyonnyaihoz képest, második Osztálybéli.
