BESZTERCZE BÁNYA. Novisolium, Neosolium, Neusohl, Banszka Bisztrice.
BESZTERCZE BÁNYA. Novisolium, Neosolium, Neusohl, Banszka Bisztrice. Elegyes lakosú szabad Királyi Bánya Város, Zólyom Vármegyében, lakosai leg inkább katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körmötz Bányához három, Selymetzhez pedig négy mértföldnyire, egy kies völgységben, Garam hegye alatt; ’s vidékje Garam, és Besztertze vizek által nedvesíttetik. Népesíttetett e’ Város Jeruzsalemi ANDRÁS Király alatt, 1222. esztendő tájban, 1255. pedig IV. BÉLA által némelly szabadságokkal gyarapíttatott; mellyeket V. ISTVÁN, és Kún LÁSZLÓ megerőssítettek, III. ANDRÁS pedig öregbítette e’ Városnak határát. Annakutánna két faluk valának birtokában: most hat falut bír. 1478. szállást adott vala MÁTYÁS Királynak, ’s BEATRIKSZ hitvesének, 1496. pedig ULÁSZLÓ által gyarapíttatott: 1500ban ellenben nagy gyúlladása miatt gyászba öltöztetett, 1510. megerőssítte vólt szabadságaikat II. LAJOS Király, 1542. nevezetesítette FERDINÁNDNAK Ország gyűlése, 1546, és 1547. a’ sáskák károsították határát, 1550. a’ tűz, 1601. pedig a’ pestis, vagy dög halál, 1605. Botskainak népei által sanyargattattak, 1608. közönséges rendelés által, a’ 200magyarok, és tótok is polgárókká felvétettettek; mint hogy pedig a’ lakosok magokat e’ törvénynek ellene szegezék a’ Posonyi Ország gyűlésben 2000 forint. bűntettettek meg. Azután kőfallal vétete körűl a’ Város, és bástyákkal is megerőssíttetett, 1619. Betlennek kővetőji Széchinek vezérlése alatt, berontottak a’ Városba; 1620. pedig Ország gyűlést tartattak, ’s Betlen Magyar Királynak választatott, 1644. Rákótzy serege hatalmaskodott a’ Város népén, 1645. ismét a’ pestis uralkodott, 1650. a’ magyarok, és tótok is városi Tanátsbéli Urakká lehettek, ’s két Szentegyházai építtettek, 1653. egy útszája elégett, 1666. pedig valamelly aszszony itten egy gyermeket, és egy oroszlánt szűlt, azt adván okáúl, hogy a’ piatzi ugró kútnál lévő oroszlán miatt történt vólna; melly onnan azonnal levétettetett. 1669. ismét Ország gyűlése tartatott itten. 1670. fogva 1685. esztendőig a’ Tsászáriaknak birtokokban vala. 1674. Tökölyinek követői szorongaták a’ Várost. 1679. ismét veszedelmes döghalál uralkodott benne. 1680 üstökös tsillag szemléltetett felette. 1683. Géczy István Tökölyi követője 4000 forintot Sartzot fizettete a’ Várossal, azutánna való esztendőben pedig veres tsaták történtek benne. 1688. az evangelikusoknak templom hely engedtetett a’ Városon kivűl. 1697. a’ Szentai gyözedelmet lövöldözések által inneplették. 1702. esztendőben, 17. Jul. hetven öt egymás mellett lévő juhok fosztattak meg életektöl egy menykő ütés által. 1703. esztendőben Rákótzinak hatalmába jutott, ’s éjjeli vigyázói a’ toronyból ezeket a’ szavakat kiabálták! szollyál virasztó, hajnalban pedig, hajnal vagyon: szép piros hajnal! 1761. 4. Augustusra éjfél után rettenetes tűz támadott a’ Tsászári olvasztó háznál, és az ekkori kár mintegy két milliomra betsűltetett. Száz huszon hét emberek multak ki ekkor itten szerentsétlenűl e’ világbol, és a’ Városnak sok szép épűletei hamu valá temettettek. Bővebb leírását lásd Adáminál. 1781ben ismét új gyulladást szenyvedett. 1783. pedig nagy vízáradás vala benne, mellynek, valamint a’ több áradásoknak feljegyzéseit a’ Városnak külömbféle épűletein lehet látni. A’ Város jelesen építtetetett, ’s 201Tollius azt írja felőle, hogy a’ Város közepén lévő piatzon, ’s üress helyen elférne Körmötz Bánya. Bővebb leírását lásd Bél Mátyásnál in notitia Hungariae novae. A’ Városnak négy kapui vagynak, ’s belső épűletei többnyire két emeletre, szép rendel intéztettek. A’ Püspöki Szentegyház előtt ékesíti a’ hoszszas üress helyet a’ Város közepén B. Szűz MÁRIÁNAK képe. A’ Várost pedig a’ Tornyok, és templomok, a’ Vár, és a’ Püspöki kastély, a’ Királyi Kamara ház, a’ Vármegye háza, Városháza, ’s több Uraságoknak, és lakosoknak házaik. Több épűleteinek, ’s a’ külső olvasztó házaknak, ’s egyebeknek bővebb leírását lásd Korabinszky Mátyásnak Lexikonnyában. Határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék, eladásra jó alkalmatossága, első Osztálybéli.
1734. Mártiusnak 30dikán szörnyű égés által nagy kárt vallott a’ Város. Kivált, a’ Káptalanbéli Urak’ házaik, ’s maga a’ Püspöki templom. Eddig szépen felépűltt a’ tűzi kárvételtől.
1776. az Esztergomi Fő Megyéből külön szakasztatott Besztertzebánya, ’s Püspököt nyert Fels. M. Terézia Királyné, ’s VI. Pius’ Pápa rendeléséböl. Ehez az új Püspökséghez tartozik Zólyom, Túrótz, Liptó Vármegye; a’ Sz. Kereszti kerűlet Bars Vármegyéböl, ’s a’ Bajmótzi kerűlet Nyitra Vármegyéböl. A’ Püspöknek jövedelmeit teszi a’ Sz. Kereszti Uradalom; ’s a’ dézmák. Ezen kívűl új hat Kanonokból álló Káptalan is állítatott itt fel akkori alkalmatossággal. Az első Püspök Gróf Berchtold Ferentz, meghala 1793.
