BELLUS.
BELLUS. Mező Város Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Königszeg, lakosai katolikusok, fekszik Pukovtól 168nem meszsze. A’ mint ELSŐ LAJOS Király jószágainak feljegyző könyve mutattya, hajdan Uradalmok vala a’ Magyar Országi Királyoknak; míg végre Illavia, vagy Illova Uradalommal együtt az Ország Nagyainak birtokokba jöve. A’ Vág vize partyához mintegy két mértföldnyire épűlt, erdős helyek között lévő térségen, lakosai mindnyáján szántó vetők, alatsony házaikat fábol szalmával fedvén szokták építeni. Egyéb aránt a’ Város elég népes, és mind a’ szántás vetésben, mind a’ fazekasságban szorgalmatosak. SZENT ERZSÉBET temploma 1553. leomlott vala, mellyet az előtt Osztrohitsiak építtettek; de 1630. esztendőben viszont felépíttetett. Szent Fábian, és Sebestyén kápolnáit pedig Gróf Bräuner Uraság építtette. Nevezetesítik, többek között e’ helyet Néhai Ádámi, András, Mihály, és Pál itten lett szűletések, kik között leg nevezetesebb munkákat készített vala Mihály Nemzeti Magyar nyelvünknek előmozdítására; esméretes kissebb munkája e’ tzím alatt: Ungarische Sprachlehre; de Magyar Szótárja világosságra nem botsáttatott. Határbéli szántó földgyeik középszerűek, fája, és legelője, ’s vadgya elég, vagyonnyainak eladására is jó módgya, mind helyben, mind a’ szomszédságokban, első Osztálybéli.
