BÉKÉS.
BÉKÉS. Mező Város Békés Vármegyében, földes Ura Báró Haruchker Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, Békés Városának régiségét bizonyíttya, az egész Vármegyének töle költsönözött nevezete; sík helyen tavak közt, és a’ körös vizeknek öszvefojásainál épűlt, széjjel terjedett közönséges épűleteivel. Némellyek a’ békáknak sokaságától gondolyák első elneveztetését, mellyek elég bőven tenyésződnek körűl lévő vizeiben; vagy talán a’ békés helyről neveztetett Békésnek, akár mint lett legyen neveztetése; de leg népesebb, ’s leg nagyobb Mező Város Békés Vármegyében, és a’ föld mivelési munkához nem kevéssé alkalmatos, ’s még jobb lehetne, ha lakosai nagyobb szorgalommal iparkodnának; mert sokan vagynak e’ helyen, mint Magyar Országon más sok helységekben is ollyanok, a’ kik tsak a’ földnek jóságához bizakodnak, ’s ha enni valójok van, a’ jövő esztendőröl, és a’ szűk időröl nem igen gondoskodnak. Veteményei kiváltképen jók, kivévén az ollyan 159helyeit, mellyeket a’ víz elszokott néha önteni; a’ barom tartásra is igen kövér főldgye van, kivált Körös vize körűl, lakosai többnyire magyarok, és jó szántó vetők ha akarják; nem külömben sok marhát tartók. Hajdan a’ Királyoknak is szállást adott, a’ mint ezt a’ Királyokról, ’s más nagy emberektöl írtt hajdani levelek bizonyíttyák. Legelője, ha a’ víz nem bántya, minden marhainak elég, réttyei jók, malma, nádassa elég, szőlös kertyei is vannak. Némellyek a’ Körös vizén lápokkal is járnak, első Osztálybéli.
