BARS VÁRMEGYE. Comitatus Barschiensis, Barscher Gespanschaft, Tekovszka Sztolitze.
BARS VÁRMEGYE. Comitatus Barschiensis, Barscher Gespanschaft, Tekovszka Sztolitze. Nevezetét vette Bars Várától, melly hajdan Garam vize mellett állott vala. Hoszsza e’ Vármegyének mintegy tíz mértföld, szélessége pedig néhol három, néhol öt, ’s majd hat mértföldet is tesz. Határját napkeletre Zólyom, és Hont Vármegyék, nyugotról Nyitra, Komárom délre, északra pedig egy felől Hont, más felől pedig Esztergom Vármegyék kerítik. Észak felé fekvő számos hegyei között nevezetesebbek:
I. A’ Körmötz Bányai hegyek, mellyek e’ Megyét Zólyom Vármegyétöl elválasztyák; egy része kopasz, más része pedig tűzre, és épűletre való fával gazdag.
II. Az Új Bányai hegyek, mellyek az előbbenihez hasonlítanak magasságokra nézve.
III. Klyag hegye, melly mind magasságra, mind fabéli gazdag voltára nézve nevezetes, és egész Nyitra Vármegyében határáig terjed.
IV. A’ Hrusovi hegyek, mellyek az előbbeninél alatsonyabbak, de a’ fán kivűl gazdag legelőt is szolgáltatnak a’ szomszéd lakosoknak.
V. A’ Gyimesi hegyek, melyek már az előbbeninél alatsonyabbak. Ezeken kivűl még több hegyek is vagynak e’ Vármegyében; de a’ mellyeket a’ szomszéd helységek nevéről szokták nevezni, 131mellyekhez járúlnak még a’ Garam mellyéki Berkek is. Valamint pedig számos hegyek vagynak e’ Vármegyében, úgy termő völgyek, és térségek is elég bőven vagynak, mellyek a’ hegyekből lefolyó patakoknak folyásai által nedvesíttetnek. Levegője kivált a’ felső részén igen egésséges, arany, ezüst, vas, és réz bányákkal gazdag. Folyó vizei között első GARAM vize, melly Gömör Vármegyéből foly le, ’s Zólyom Vármegyét béfutván e’ Vármegyén is keresztűl foly, és Esztergomtól nem meszsze foly bé a’ Dunába. Második ZSITVA vize, melly száraz időbben tsekély, de essők után nagyon felszokott dagadni; nevezetesíttetett az úgy nevezett Zsitva Toroknál MDCVI. esztendőben, az Ozmanokkal kötött békeség által. Más kissebb folyó vizei is vagynak, mellyek között emlékezetet érdemel a’ Körmötzbányai patak, melly az arany bányák körűl tett szolgálattya miatt mindég zavaros, ’s Szent Kereszt felett foly bé Garam vizébe. Megjegyzést érdemel továbbá Sz. Kereszt’ patakja, melly az előbbeninél gazdagabb, ’s öblösebb, és essők után sokkal ártalmasabb is; ered Nyitra, és Turótz Vármegyéknek szélénél, ’s az említett Várostól nem meszsze foly Garam vizébe. Ezeken kivűl vagynak még a’ Szkleneni, Vineni, Zernovitzi, és Sz. Benedeki patakok, mellyek mind Garam vizébe omladoznak. Nyitra folyó vize pedig tsak egy darabját nedvesíti e’ Vármegyének.
Fördője között a’ Szklenyei híres, németűl Glashütten, melly a’ Körmötz Bányai útban esik; lásd felőle Bél Mátyást. a)
a) In Prodromo Hungariae novae Lib. III. Cap. V. p. 128.
Nevezetes továbbá a’ Vineni, vagy németűl Eisenbachi fördő, majd a’ Nyitraszegi, és Pöstyéni is, mellyeknek tulajdonságai már eléggé esméretesek. A’ mi pedig e’ Vármegyének termékeny voltát illeti, mind búzával, még inkább gabonával, mind jó árpával, és zabbal is eléggé bővelkedik, búzája a’ Zsitva mellyéken leg nevezetesebb, Léva körűl is jó földgye van, Oszlán körűl pedig gazdagon fizető gabonája terem. Borai középszerűek, néhol pedig saványúsak is a’ több Magyar Országi jó borokhoz képest. Mind öszve 245. lakó helyek 132vagynak benne, ’s az Esztergomi Fő, és a’ Besztertze Bányai Püspöki Megyékhez tartozik.
