BALATON TAVA. Platten-See
BALATON TAVA. Platten-See, Somogy Vármegyében, Szala, és Somogy Vármegyéknek határjok között kezdődik, nagyon széless, és kivált hoszszan terjedő tó. Nevezetének eredetében meg nem egygyeznek a’ tudósok, sokan Magyar eredetű szónak állítyák, mások ellenben rátz, vagy tót szónak. Hajdan az egész Balaton körűl lévő környék, a’ régi Illíriához tartozott, ’s a’ Tatárok is Balatonnak nevezék, és ezek adták által annak előbbeni nevezetét, melly mind a’ mai napig megtartatott. A’ Görögök közzűl Ptoloméus, és Strábó, a’ Deák írók közzűl pedig, Méla, és Plinus nem emlékeznek szorgalmatosan felőle. Pliniusnál Pejzó nevezet alatt fordúl elő. A’ híres Magyar történetek írója, Turótzi, Palatinus tónak nevezi, eröltetvén a’ régi Balaton nevezetét. Hídvégnél Szala pataka egyesűl e’ tóval, holott nagy nádas 104helyeket foglalván el, úgy látszatik, mint ha e’ folyó vízből származna, melly bellyebb nagyobbra terjedvén annyira nevekedik, hogy hídasokon kell rajta által járni, ’s talán azért neveztetett Hídvégnek, mivel már itt mintegy lehetetlen vólna, hídat építeni rajta. Sok farkasok lakták e’ környéket, mivel az említett nádasokban, alkalmatos tanyájok vala; kivált midőn Szala, Ormánd vizével egygyé válik, nagyon meszsze terjed. Vize hol szélessebb, hol keskenyebb helyet foglal, száraz földet is lehet néhol látni a’ vizek között; de a’ mellyekhez senki sem közelíthet, kivévén a’ száraztól bényúló helyeit, a’ hol Fonyod, és Bogjúr fekszenek, mellyeken kivűl még ezek a’ helységek vagynak partyán, úgymint: Helye, Szemes, Szántod; és Fog szabadi puszta. Leg szélesebben terjed a’ Balaton tava Veszprém Vármegyében, a’ hol szélessége mintegy négy mértföld, hoszsza pedig némellyek véllekedése szerént 12. másoké szerént ellenben 17. mértföld. Természeti tulajdonságáról e’ tónak méltó megjegyezni, hogy valamint vize kiváltképen való, úgy a’ benne termő halak is igen jó ízűek, mellyek között leg nevezetesebb a’ Fogas, vagy Fogashal, melly mind ízére, mind húsának keménységére, ’s jóságára nézve más halakat, meszsze felűl halad; és egyebütt e’ halnak neme nem is található. Ritkán szokott egészen béfagyni; ha pedig egészen járható, igen szép halászat esik rajta. Környéke kiváltképen termő, mind a’ vetésre, mind gyümöltsre, mind pedig a’ szőlő termésre nézve. Nem kevés kárára vagyon Somogy Vármegyének, hogy nagyobb kereskedést nem folytathat, Szala, és Veszprém Vármegyékkel, mert ha a’ mint már Méltóságos Gróf Festetich György kimérettette; Keszthelynél e’ nagy tó keresztűl egyenesen járhatóvá tétettetik; nem tsak az itt fekvő helységek, hanem mind a’ két Vármegye kevés idő alatt fogja érezni, e’ szép, és igen hasznos igyekezetnek jóltévő következéseit. Mert így annakutánna nem lesznek e’ két szomszéd Vármegyék egymástól elszakasztva. Második által járás esik e’ Balaton taván a’ Tihányi révén; ha pedig keményebb telek járnak, akkor szabadon jőnek, ’s mennek a’ jég hátán; 105de az illy által járás, sokszor veszedelmes, mivel a’ fel felé öszve tolongó habok, nem engedik e’ tónak tökélletes béfagyását, és sokszor ott is elsüllyednek, a’ hol előre semmi veszedelmet sem lehetett vala vélni. A’ kemény hidegnek meggyengyűlésével pedig hamar meglágyúl a’ Balaton fagya is, úgy hogy egy téli napon, egész fagya elgyengűl, ’s ritka tél múlik el, hogy vagy ember, vagy más állatok öblétöl el ne nyelettetnének. Bővebb leírását lásd Korabinszky Lekszikonnyában, e’ tzím alatt, PLATTENSEE.
