Veszprém
Veszprém, igen régi nevezetes magyar püspöki város Veszprém vmegyében, Budához 15 mfdnyi távolságra, saját postahivatallal. Ez a város hajdan a romaiaktól Rhispiának neveztetett, és közép Pannoniának praetoriuma volt. Itt lakott a marahánus tótok királya Szwatopluk, kit Usubu, a magyarok egyik vezére 10 napi ostrom után innen kiüzvén, ezért a várost is Árpád kegyelméből birtokába kapta. Később sz. István ellen Kupa, vagy igazabban Koppány somogyi herczeg 998-ban feltámadván, Veszprémet ostrtom alá vette, de a veszprémiek addig oltalmazták magukat, mig Hunt és Pázmán vezérek Esztergom vidékéről megérkezvén, Koppányt meggyőzhették. Illy vitéz viseleteért azt nyerte Veszprém, hogy a királynő rendes lakává tétetett, püspökséggel és káptalannal felékesíttetett, a székesegyház a királynő templomává tétetett, lakosai királyi udvarnokok lettek, s végre a veszprémi nemesség leányainak nevelésére apácza-zárda állittatott egy völgyben, s jövedelméül Vörösberényt több helységekkel együtt nyerte. Veszprém lakosai nyugalomban éltek jó királyuk által adott szabadságaikkal egész 1552-ig, midőn a törökök a várost elfoglalván, a népességet részint leöldösték, részint elhurczolták. 1557-ben kiverettek ugyan kis időre, s a káptalan is visszatért, de csakhamar elköltözött. Ugyanis 1563-ban a törökök már Palotát ostromlák erősen, de a veszprémiek segitségül sietvén, innen csufosan visszaverettek. Mellyet megtudván I. Ferdinand, mindjárt az ütközet után 13-dik napon tulajdon kéziratával a lakosoknak mind azon szabadságait megerősitette, mellyeket nekik szent István király ajándékoza. 1564-ben ismét bevette a Török Veszprémet, de hallván Eck Salm. cs. vezér közelgetését, oda hagyta 1566-ban. 1593-ban Sinan basa 100,000 emberrel ostromolván, elfoglalta, és csak 1698-ban vették vissza Pálffy és Schwarzenberg. 1702-ben a vár felső parancsolatból lerontatott. E vár, melly a hegyen völgyön épült városnak most is szebb részét teszi, mindenfelől (csak délről nem) 24 öl magas szikla hegyre épült. Nevezetes épületei: a püspöki székesegyház, földalatti sirbolttal, kettős toronynyal, s Gizela királynő kápolnájával, mellyben sz. Istvánnak Gizela által készitett palástja most is mutattatik. Az egész igen régi épület, de belső fényességét leginkább gr. Eszterházy Imre s Koller püspököknek köszönheti. A csinos izlésü püspöki palotát, hová a viz 24 öl mélységü völgyből, malomkerék mozgása által mozgatható szivattyuk segedelmével hajtatik fel, innen pedig a város piaczára levezettetvén, egy vörös márvány viztartóból 4 ágra lövelli ki magát, s ezt szinte Koller püspök csináltatta, ki ezenkivül 1 árva, 1 szegények házára, s a papnöveldének is nevezetes summát hagyott. Továbbá a várban vannak még a kanonok urak házai, a vármegyeháza, melly hajdan reformatusok szentegyháza volt, s más jeles épületek. A városban van 1 ferenczi monostor és szentegyház, 1 piarista szerzet templommal együtt, 1 csinos ref. anyaegyház a várral átellenben levő hegyen, 1 ágostai templom, nagy synagóga, 1 kórház, emeletes árvaház, intézet az elöregedett lelkiatyák számára, püspök papnövelde, kath. királyi gymnasium a piaristák alatt, fő elemi iskola, néhai Kopácsy herczegprimásnak még mint veszprémi püspöknek adakozásából, ennek szülőházában felállitott tanitó-képző, sóház, több vendégfogadók, s a völgyben egy szép püspöki kert. Népessége 12,863 lélek, kik közt 1863 reformatus, 204 ágostai, 1008 héber, a többi r. katholikus. Nyelvre nézve magyarok, s a számos nemeseknek ezelőtt saját előljáróságuk volt. Határa a népességhez képest nem nagy és csak közép termékenységü; legelője szűk, kopár, köves; rétjei kevesek, de igen jók a Séd vize mellett, melly a városon keresztülfolyván, számtalan lisztmalmot, szűr- és pokrócz-kallót forgat, de hirtelen áradásival is gyakran kárt okoz. Erdeje mind a városnak, mind a nemességnek van. Fő élelemmód a kézmüvesség és kereskedés; különösen sok pokróczos, szűrszabó és csizmadia lakik itt. Országos vásárt 4-et tart, de sokkal fontosabb ezeknél pénteken tartott hetivására gabonára nézve; ugy hogy a veszprémi gabonapiacz az elsők közé tartozik hazánkban. Van egy takarékpénztára, s könyvnyomdája is. A veszprémi romai kath. püspök eddig a királynő főkanczellárja volt, s a királynőket ő szokta megkoronázni, vállukra tevén az országos koronát, melly még Erzsébetnek 1272-ben fejére tétetett. Egyébiránt a veszprémi püspökség egy a legrégibb és leggazdagabb püspökségek közt hazánkban. Megyéje kiterjed egész Veszprém vmegyére, Somogynak és Zalának legnagyobb részére. Van benne 12 jövedelmes kanonokság, 9 jövedelmes apátság, 5 jövedelmes prépostság, 5 fő-, 18 alesperestség, 216 plebánia, 7 szerzetesrend 17 kolostorral.
