Verőcze
Verőcze, magyar falu, Nógrád vmegyében, a Duna bal partján, részint rónaságon, részint hegyen fekszik, igen szép vidéken, ut. p. Váczhoz nyugotra 1 órányira. Határa 3942 8/12 hold, mellyből beltelek és szántóföld 1031 6/12 h., rét 354 3/4 h., legelő 187 8/12 h., szőlőhegy 580 h., erdő 1789 hold. Ebből a szántóföld és rét mind urbéri 25 3/4 telekre osztva, kivevén 34 1/2 holdat, melly az uradalmi sörházhoz adatott. Az erdő majorsági, a szőlő pedig dézmás birtok. A szántóföldekből 500 holdat dülőnként felváltva minden évben lehet használni, egy évben őszi, más évben tavaszi vetemény alá, az utóbbi kukoriczából állván. Különben a határ 2 vetőre osztatik. Földe az emlitett 500 holdnak igen termékeny, s jó müvelés mellett mindenből gazdagon fizet; az állattenyésztés azonban a hegyek közé szoritott s különben is szűk legelő miatt rosz lábon áll. Fő kincse szőlőhegyében áll, melly ha nem is igen sok, de kedves zamatu és tartós borokat terem, mellyeket a Győr és Moson megyékből jövő kereskedők mindjárt szüret után felvásárolják. Némellyek hajózással foglalkoznak. Népessége 1530 lélek, kik közt 996 r. kath., 534 ref., 69 telkesgazda, 28 kézmüves. Általában a nép igen szorgalmas, s mivel a Duna itt folyik, s a pest-bécsi vasut is itt vonul el, könnyen kereshet pénzt, de könnyen is elkölti. Továbbá ámbár nem mezőváros, mégis sz. András nap utáni vasárnap igen nevezetes kirakó vásárt tart, mellyhez hasonlót mezővárosokban is alig találni. Van kath. és ref. anyatemploma, 2 hegyi patakja. Nevezetességei közé tartozik a Borbélyhegy, mellyen különös jóságu bor terem; a helység és Vácz közti Duna partján levő Hódfő; a helységben találtató nagy pinczék és földüregek; végre a helységtől 1/4 órányira eső Migazzi várkastély, felséges vidéken, ezt körülövező vadaskerttel, mellyben dámvadak tenyésztetnek. Birja a helységet a váczi püspökség.
